Koa-könyvek

A legutóbbi kötet ajánlójában ( itt olvashatod) azt írtam, hogy most egy kis Bexi-szünetet tartok, ám mégis kezembe vettem a negyedik részt, mivel könnyed kikapcsolódásra vágytam. A Nélküled címet viselő könyv is jópofa és humoros volt, ám egy idő után azt éreztem (amit az Illúzió végefele is), hogy ez nekem már túl sok: ahogyan Nagy Márk és Beka folyamatosan "húzzák" egymást, hosszú párbeszédeken keresztül, de semmi nem történik; vagy mikor a lány randizni próbál, de a fiú persze "véletlenül" mindenhol fölbukkan... Meddig kerülgetik még egymást, mi lesz ebből? Kicsit hosszúra van nyújtva kettőjük "ügye" (mert még két rész van ezen kívül). Na de ezt leszámítva itt is zajlanak az események. A csapat kicsit szétszéledt, Evelin és Aszádék híres gyerekzenekar lettek (jópofa a zsúros jelenet is), Márkot majdnem kirúgja a kiadó, Körte magányos, de úgy néz ki, ez meg fog oldódni, Rebeka új dalt ír, és mint említettem, a Márk-nélküli időszakban új pasija lesz.

"Mi vagyunk a történelem legelkényeztetettebb generációja, és mára már teljesen elfelejtettük, mennyire függünk a vezetékekben futó áramtól, és a műanyag gomboktól, amiket nyomkodunk." Az utópisztikus regényekkel valahogy úgy van az ember, hogy egyszerre tudja, hogy ez "csak" egy regény, de ugyanakkor benne van a félelem, a nyugtalanító gondolatok, hogy mi van, ha egyszer valójában bekövetketkezik mindez? Az Egy másodperccel később is olyan szituációt tár az olvasó elé, amire kényelmes hétköznapjaid közepette nem is gondolsz. Milyen lehet áramellátás nélkül élni, visszatérni középkori körülmények közé? Valamit arra is rádöbbensz, hogy vajon van-e elég felhalmozott konzerved, gyógyszered, ami nem csak egy-két hónapig, hanem akár évekig is kitart.  A regényben az Amerika Egyesült Államokat egy elektromágneses hullámot (rövidítve: EMP) gerjesztő terrortámadás éri. Mit jelent mindez? Hirtelen leáll minden, aminek egy akár csak egy pici köze is van az elektronikához. Az

  A lány a múltból szerzőjének új műve. Mivel a korábbi regény is tetszett ( itt írtam róla), ezért is vettem ki gyorsan a könyvtárból ezt a könyvet is. Rejtélyes, thrilleres, "több csavaros" történet ez is, bár más az alapkoncepció. Adott egy fiatal lány, Claire, aki bevándorlóként, zöld kártya nélkül jött át az USA-ba Angliából. Színésznőnek tanul, de emellett meg kell keresnie a betevő falatot is. Kap egy furcsa ajánlatot egy válóperes ügyvédi irodától, miszerint színésznőként el kell játszania a csábítót, és ily módon csalfa férjeket kell lelepleznie. Igenám, de az egyik esetben egy gyilkossági ügy felderítése is a "feladat". Innen indulnak az izgalmak. A történetben nagy szerepet kap Baudelaire költészete és A romlás virágai kötet versei. Szorosan összefügg szerepekkel, nőkkel, gyilkossággal. Ahogyan haladnak az események, jönnek sorra a fordulatok. Lehet, hogy Claire-nek nem is a gyilkost kell lelepleznie, hanem őt akarják leleplezni? Lehet, hogy ő maga nem

"Már el is felejtettem, milyen izgalmas az Abigél!" - ez volt a gondolatom, mikor a regény végefele közeledtem és újra átéltem a cselekményt. Több, mint húsz évvel ezelőtt, mikor nyelvtanulás céljából egy osztrák kollégium lakója voltam jómagam is, olvastam először Szabó Magda könyvét. A filmsorozatot is láttam később, nagy vonalakban tehát emlékeztem rá. A történet úgy kezdődik, hogy Ginát, a budapesti lányt, tábornok édesapja Árkodra, egy Isten háta mögötti kis faluba küldi, egy szigorú intézmény falai közé. 1943-ban járunk, zajlik a világháború. Ginának nagyon nem tetszik az új helyzet: a rideg kollégium, a merev szabályok. Eleinte a lányokkal (Torma, Bánki, Kis Mari) sem nagyon tud kijönni. A kezdeti sírdogálást azonban átveszi a lázadás: elhatározza, hogy megszökik! Természetesen nem sikerül neki, de mint később kiderül, nem is olyan nagy baj ez, nem véletlenül lett a Matulába "elrejtve". A történet mesebeli vonalát, és a lányok egyetlen reménysugarát a kollégi

Lubics Szilvia új könyve, A homokdűnén túl - akárcsak a korábban megjelent Másfél nap az élet - egy nem mindennapi világba juttatja el az olvasót. Már maga az ultrafutás is különös, szinte felfoghatatlan az ember számára, ezt még fokozzák az extrém helyszínek: ez esetben a Halál-völgy, az Atacama-sivatag, valamint a Kaszkád-hegység adnak otthont az életreszóló "kalandoknak". Szilvi nemcsak a versenyek menetébe avat be minket, hanem kezdve a nevezéstől, a felkészülésen át, az utazás megszervezéséig mindent megtudhatunk. Olyan közvetlen stílusban szólítja meg az olvasót, vagyis meséli el az eseményeket, tárja elénk aggodalmait, gondolatait, hogy együtt éljük át vele a hosszú futások minden percét, gyötrelmeit. Milyen több mint 24 órán át ébren lenni és futni? Vagy milyen majdnem egy hétig "műkajákat" enni és sivatagi sátorban aludni? Milyen lehet több, mint 40 fokban versenyezni? Kietlen vidéken vagy épp a homokdűnéken haladni? Milyen speciális futótechnikát igényel m