Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

filozófia címkéjű bejegyzések megjelenítése

Anthony De Mello: A szív ébredése

Anthony De Mello szerint olyanok vagyunk, mint a ketrecében le s föl járkáló medve. Még ha a rácsok eltűnnek is, mi akkor is ugyanazon a kis területen járkálunk tovább. Félünk kimenni, és azt gondoljuk, hogy csak úgy juthatunk ki, ha vég nélkül próbálkozunk és gondolkodunk. Elgondolkodtató, néha humoros, néha nagyon is bölcs gondolatokat, történeteket tartalmaz A szív ébredése című kis könyvecske. A rohanó világban mindenki ezerrel pörög, mégis úgy érzi, valami hiányzik az életéből. Valóban nem árt néha elcsendesednünk, magunkba szállnunk, befele fordulnunk és a lelkünkre, szívünkre figyelnünk. A könyv olvasása közben az ember sok mindenre rádöbben, magára ismer, elmosolyodik vagy éppen elszomorodik. Miért nem merünk a szívünkre hallgatni? Miért félünk? Miért vagyunk (a társadalmi elvárások miatt) ennyire korlátozottak? Persze nem csak bölcsességeket tartalmaz a könyv, hanem számos humoros történetet, néhol már viccet, hétköznapi élethelyzetekből. Érdekes olvasmány,...

Vercors: Tropi-komédia

Ez a könyv érdekesen került hozzám: megrendeltem antikváriumból a Dr. Dolittle -t (lévén amit elolvastunk, azt vissza kellett vinni a könyvtárba), és a csomagban, pluszban, ajándékba adtak egy másik, régi borítójú könyvet, amelyben a fent nevezett mű is található.  A történet in medias res kezdődik, egy csecsemő-gyilkossággal - ám, mint kiderül, mégsem embergyerek volt az áldozat, így lehet, hogy az elkövető mégsem bűnös? Majd visszamegyünk az előzményekhez, megtudjuk, honnan is indult ez a képtelen történet. Egy kutatócsoport Új-Guineába utazott, ahol felfedezték a hiányzó láncszemet a majom és az ember között. Ők az úgynevezett tropik. Még állatias lények, de valamilyen szinten közelebb állnak az emberhez, mint a majomhoz. A regény koncepciójának tulajdonképpen ez adja az alapját. Mikortól és mitől ember az ember? Mi teszi azzá? Merül fel az olvasóban is a sokszor fejtegetett filozófiai kérdés. A mesterséges megtermékenyítésből született "lény" vajon ember volt vag...

Bujdosó István: Hal a vízben

Elöljáróban annyit, hogy ezt a könyvet az Alexandra nagy akcióján vettem, amely még szeptember 15-ig tart, és amelyről ITT olvashattok. Közel 2000 leárazott könyvet lehet megvásárolni. Bár nem ezért indultam a könyváruházba, de nagyon megörültem az akciónak.  Bujdosó István könyvét azért választottam, mert annyit láttam belőle (borító hátsó képe), hogy gyerekes könyv, amelyet egy apa írt. Valóban gyerekes könyv, azonban nem a szokványos, vagyis amikor humorosan-poénosan ír a szülő a gyereknevelés nehézségeiről. Ezt a könyvet ugyanis az egyéves kislány meséli el! Hogy ő mit lát a világból, mit érez, miket gondol. Gondolatai már-már filozofikusak, sőt, mondhatni az egész könyv a létezés kérdéseit feszegeti - gyermeki rácsodálkozással. Mindeközben sétál az apjával, és nézik a folyót, vagy elutaznak egy panzióba, vagy otthon játszanak, zajlanak a hétköznapok, fel-fel villan egy-egy helyszín, esemény. Aranyos kis könyv, bár egy idő után nehéz olvasni, mert néha túl filozofiku...

Jostein Gaarder: A kártya titka

Családtörténet, utazós-keresős, mesevilág. Ez az első három gondolat, amivel jellemezném Jostein Gaarder: A kártya titka című könyvét. Egy Hans-Thomas nevű kisfiú meséli el a nem mindennapi történetet, amikor is édesapjával Svédországból Görögországba utaznak autóval, hogy megkeressék az édesanyát, aki évekkel korábban otthagyta őket, és modell lett, hogy megvalósítsa önmagát. Ez az utazás nem egy sima utazás, Hans-Thomas nemcsak Európa tájait ismeri meg, hanem a rejtélyes zsömlekönyvnek köszönhetően családjának történetét is. Egy Dorf nevű kis faluban ugyanis kap egy különös zsömlét a helybéli idős péktől, a zsömle pedig egy aprócska könyvet rejt. A fiú titokban olvasni kezdi a könyvet - persze úgy, hogy apja ne vegye észre. Tetszett, hogy maga a regény is úgy volt nyomtatva, hogy a zsömlekönyves fejezetek apróbb betűkkel voltak szedve. A zsömlekönyv titkos világba kalauzolja a kisfiút. Törpék jelennek meg, olykor a valóságban is, és megismerkedhetünk a kártyalapokkal és Joker...

Szepes Mária: A vörös oroszlán

Nehéz olvasmány Szepes Mária könyve. Először, mikor nekirugaszkodtam, abba is hagytam. Nem lehet csak úgy ripsz-ropsz olvasni, hanem el kell mélyülni benne. Végül nekem is sikerült, sőt, mikor a végére értem, úgy éreztem, újból el kéne olvasnom, hogy mindent megértsek, átértelmezzek. Mély gondolatokat ébresztő mű, alkímiáról, vallásról, misztikumról, ezotériáról, filozófiáról és történelemről. Az alapszituáció nagyon érdekes! Hősünk 1535-ben születik meg - először. Majd tovább vándorol, mindig új testben kel életre, keresvén az örök élet elixírt. Ami még érdekes, hogy mindig emlékszik az előző életére. Illetve, ami még érdekesebb, felfedezi, hogy bizonyos emberek (pl. Corinna) is újjászületnek más emberek testében, mikor találkozik velük, rájuk is ismer. Nekem a XVIII. századi Párizsában játszódó események tetszettek a legjobban - talán, mert ezek a részek kicsit kézzelfoghatóbbak voltak. Mert, mint írtam elég sok benne az elvont, misztikus dolog. A könyv három nagyobb fejezetből áll, ...

Weöres Sándor: A teljesség felé

„Bontsd szét személyedet és beléd tódul a világ. Bontsd szét a személyeddé vált világot és beléd tódul a teljesség” (A kulcs kettőt fordul a zárban) Ez az egyik kedvenc könyvecském, gyakran olvasgatok belőle. Még főiskolás koromban került a kezembe, ebből írtam a házidolgozatomat. Most nem fogom és nem is akarom ide másolni a több oldalas műelemzést, csak néhány szóban írnék róla. Már a könyv címéből is kiderül, hogy filozofikus gondolatokat, aforizmákat tartalmaz. Weöres Sándorra (1913-1989) ugyanis nagy hatással voltak a keleti filozófiák, elsősorban a kínai taoizmus és a buddhizmus. A mű öt fejezetből áll: Első rész - A forrás , Második rész - A kard, Harmadik rész - A fészek, Negyedik rész - A szárny, Ötödik rész - A kristály. Ezt a könyvet nem lehet úgy olvasni, mint egy regényt, hogy egyszerre nekiesni elejétől a végéig: csemegézni kell belőle, és elgondolkodni az egyes bölcseleteken. Egyik kedvencem például a „Nő és Férfi”, amikor is Weöres Sándor kifejti a két nem kü...