Koa-könyvek

Mint minden Karácsonykor, a blog most is egy kicsit megpihen. Békés, könyvekben és olvasásban gazdag ünnepeket kívánok Nektek! Koalány Kép forrása

A karácsony előtti pörgésben, ajándékok után való rohangálásban és az év végi munkahelyi stresszben jól esik egy kicsit megnyugodni és lelassulni. George Varga: Az öregember és a farkas című könyve pont ezt a cél szolgálta nekem hajszolt napjaim közepette. Akár ha csak egy-egy fél órára, átéreztem az erdő csendjét, az öregember magányát, a havas táj hidegségét, a farkasok távoli üvöltését. A könyv, mint címében is olvasható, az erdőben élő öregember és egy Cimbora nevű farkas barátságáról szól. Az öregember a halál torkából mentette meg a farkast, gondozta, ápolta, ő pedig nem maradt hálátlan neki. Bár visszatért sajátjai közé, örök védelmezője maradt az öregnek, sőt, még társait is "bemutatta neki". A történetből megismerhetjük az öregember múltját is, egészen onnan, amikor is még fiatalon, feleségével az erdőt választották lakhelyüknek, a bánatot, hogy nem született gyermekük, és a szeretett feleség halálát. Megismerhetünk egy, a városi emberektől igencsak távol

Kislányom a születésnapjára kapta ezt a könyvet (Libritől rendeltem még pár hete), mivel úgy gondoltam, hogy ideje megismerkednie a "rácpácegresi nagy mesemondóval". A könyv pont az ovis korosztálynak való, rövid kis történetekkel és illusztrációkkal. A szereplők sem mindennapiak, pontosabban olyan "lázárervinesek". Például a palacsintát kedvelő kislányt ( A soványító palacsinta című mesében) sem csupán Krisztinek, hanem Kriszti királykisasszonynak hívják, a festő neve pedig Zsiga föstő (így, ö-vel) - ez utóbbi ( Zsiga föstő fest ) egyébként kislányom kedvenc meséje a könyvből. A címadó mese ( Manógyár ) után pedig - beleélve magunkat a mesék világába - valóban elgondolkodunk, vajon nekünk hány manónk van? A mesék nyelvezete is hűen tükrözi Lázár Ervin stílusát, olykor humoros, olykor olyan "dömdödömös", olykor szép magyar körmondatos. A könyv eredetileg 1993-ban jelent meg, más borítóval. A mostani, 2013-as kiadást (Helikon Kiadó) Szalma Edi

Újabb Fábián Janka könyv került a kezembe, mégpedig A német lány. Ez a történet a második világháború ideje alatt kezdődik, amikor is Sepp Weinbach (eredeti nevén Borpataky Jóska) magyar származású német századost elszállásolják egy francia családnál. Ekkor még nem is sejti, hogy az apa és a lánya - aki eléggé ellenségesen viselkedett vele, és aki iránt csupán plátói érzelmeket táplált -, évekkel később is hatással lesznek az életére. A könyv mégsem (csak) Seppről szól, hanem egy Rose nevű, félig német-félig francia, "háborús zabigyerekről", aki, bár Németországban nő fel, fiatal felnőttként mégis Párizsba (illetve Párizs mellé) keveredik. Persze amiatt, hogy félig német, nem mindenhol nézik jó szemmel. Az igazi bonyodalmak igazándiból akkor kezdődnek, amikor is Rose újdonsült barátnője lévén kapcsolatba kerül a lány családjával. Innen kezdve felgyorsulnak az események, nem várt szerelmet nem várt örökség követ. Mint sejteni lehet, itt is vannak szép számmal bony

A Pokoli báléjszakák című könyv öt különböző kis novellát tartalmaz. A közös bennük - mint a címből is kiderül -, hogy minden egyes történet egy bál köré összpontosul. Akár a készülődésről, akár magáról az eseményről van szó, akár a bál utáni következményekről. Ami még közös bennük, hogy a szereplők sem mindennapiak: van köztük vámpír, angyal, zombi. Az öt történet sorrendben: Meg Cabot: A pusztító lánya Lauren Myracle: A virágcsokor Kim Harrison: Madison Avery és a Nagy Kaszás Michele Jaffe: Csók és ármány Stephenie Meyer: Földi pokol. Az összes történet közül nekem a második tetszett a legjobban, vagyis A virágcsokor . Ez volt számomra a legizgalmasabb. Egyrészt, mert a jósnős találkozás után már előre sejteni lehet, hogy az egyszerű, szerelmes, kamasz-kívánságnak tragikus vége lesz, másrészt az utolsó pár oldal, valljuk be, eléggé para volt. A Nagy Kaszásnak is tetszett az alapötlete, de az számomra túl hirtelen ért véget. (Mondjuk több novellánál  is úgy vol

A Kezünkben a jövőnk című ifjúsági regény egy olyan témát feszeget, amely mindenki fantáziáját megmozgatja. Te is biztosan eljátszottál már a gondolattal, hogy néha milyen jó lenne a jövőbe látni, sőt, befolyásolni sorsod alakulását. A könyv 1996-ban játszódik, akkoriban, amikor az internet még nem volt mindenki számára elérhető, ha meg mégis, bizonyára emlékeztek (legalábbis az olyan "idősek", mint én), milyen volt betárcsázós modemmel kapcsolódni a netre, és hogy addig nem tudtál telefonálni, amíg a net miatt foglalt volt a telefonvonal. Emma és Josh a két főszereplő gyerekkoruk óta ismerik egymást, lévén szomszédok. Egy CD ROM-nak köszönhetően Emma megdöbbentő felfedezést tesz. Megjelenik számítógépén a Facebook, és szembe találja magát 15 évvel későbbi énjével! Természetesen Joshsal is megosztja a felfedezését, aki egy idő után már nem nézi jó szemmel, hogy a lány múltból irányítgatja a saját, és ezáltal társai jövőjét. A könyv alapötlete nagyon érdekes. Az, h