Koa-könyvek

Ez volt az első Nesbø könyv, amit olvastam. Bár eredetileg nem ezt a regényét akartam kivenni a könyvtárból, de alig volt bent tőle valami, látszik, hogy milyen népszerű. Talán ez annak is köszönhető, hogy mostanság nagyon elterjedtek a skandináv krimik, amelyek, valljuk be, tényleg nagyon jók, izgalmasak, és mindig van bennük egy kis szövevény vagy éppen összeesküvés-elmélet. A Fejvadászok ajánlója: Roger Brown igazán a szerencse fiának tűnik: ő Norvégia legsikeresebb fejvadásza, gyönyörű feleségével egy pompás házban élnek. Ám a luxus életmódot Roger műkincstolvajként igyekszik bebiztosítani, s „mellékállásában” igen ügyesnek bizonyul. Amikor felesége galériájában megismerkedik valakivel – aki egyrészt tökéletes jelölt az egyik általa kínált magas állásra, másrészt a művészettörténet egyik legkeresettebb képének a tulajdonosa Roger úgy érzi, élete nagy lehetősége köszöntött rá. Készülni kezd eddigi legmerészebb betörésére. Ám a vadászból csakhamar vad lesz, üldözött

A Macskaparádé jópofa kis könyvecske, amely sok hasznos tanácsokat és még több érdekességeket mutat be a négylábú doromboló kedvencekről. Tudtad például, hogy Oroszországban mi a szokás akkor, amikor valaki macskát hoz a házhoz? Vagy azt, hogy Napóleon félt a macskáktól? Vagy, hogy volt olyan macska, aki 2400 kilométert vándorolt az elköltözött család után? Ehhez hasonló apró fejezetek, fekete-fehér illusztrációkkal tarkított oldalak találhatók a könyvben, amely akár csak beleolvasásra is nagyszerű kikapcsolódás. Macskabarátoknak kifejezetten ajánlott, de ha nincs cicád, akkor is böngészgesd, mert valóban bájos és szórakoztató kis olvasmány. A hivatalos ajánlóból: Érdekes történetek elbűvölő gyűjteménye ez, mely egyszerre képes szórakoztatni informálni minden macskaimádót. A szerző száznál is több illusztrációval örökíti meg kedvenceink játékos, meghökkentő és szeretni való vonásait. Cirmos morcos? Párduc nem jön, ha hívják? Elfelejthetjük az efféle „macskaságokat”.

Nagyon szép könyv Michael Morpurgo regénye, amelynek Joey, a ló az elbeszélője, az ő szemszögéből ismerhetjük meg a világot, az embereket és az első világháború borzalmait. Még mielőtt elkezdtem volna olvasni, kolléganőm az asztalomra pillantva megjegyezte, hogy ő látta filmen, és "ha szereted a lovakat, nem fogod kibírni bőgés nélkül" - mondta. Sejtettem, hogy megható történetről lesz szó. Joey még kiscsikó korában kerül gazdájához, ahol a gazda fiával, Alberttel különös barátságot köt. A fiú gondozza, ápolja, neveli. Ám sajnos kitör az első világháború, és a lovat eladják a hadseregnek. Szomorú búcsút vesz tőle a fiú, ki tudja, látja-e még valaha szeretett lovát. Miközben a háború zajlik, Joey különböző helyszíneken, különböző hadseregeknek szolgál. Talán akkor volt a legjobb sorsa (már ha jónak lehet mondani viszontagságait), amikor a franciáknál, egy nagyapánál és annak  Emily nevű unokájánál "lakhatott", miközben betegszállítóként dolgoztatták. Ám az