Koa-könyvek

Vártam már, hogy elolvassam ezt a könyvet, lévén az ajánlója alapján kellemesnek, romantikusnak tűnt. Ám azon kívül, hogy valóban aranyos kis történet, sokkal többet nem tudok róla mondani. Röviden összefoglalva. Emmy és Nathan azért utaznak Angliából a francia kisvárosba, hogy rendbehozzák házasságukat. Ehelyett mi történik? Nathan lelép az idős panziótulajdonos feleségével, Glóriával, a megcsalt Emmy pedig ott marad segíteni a rosszullétéből lábadozó Rupertnek. Érdekes felállás az öregember és a harmincas éveiben járó nő barátsága, főleg, hogy Rupert nemcsak tanítja (pl. főzni) Emmy-t, hanem a magánéletébe is beleszól. (Ez picit idegesített az öregben, aki amúgy cuki volt.) Közben feltűnik egy fiatal "félisten" kertész, meg egy állatkert-rajongó könyvelő, sőt, a lány egyre több barátot szerez, és rájön, hogy milyen kedvesek itt az emberek. Azonban hamarosan vissza haza kell mennie, ahol várja a menő marketinges állása, és Nathannal is szembe kell néznie. Körülbelül ennyi a

A Vértestvérek után félve vágtam bele Jane Corry ezen regényébe, lévén a moly-os vélemények közt olvastam, hogy ez gyengébbre sikerült. Nos, nálam egy kategória volt a két könyv, nem éreztem rosszabbnak az előzőnél (de jobbnak sem). Amit még elöljáróban leírnék, hogy az előző regény után talán az tűnt kicsit ismétlés-szerűnek, hogy itt is fő szerepet kap a börtön, mint helyszín, csak itt a nem a művésztanár, hanem fogvatartott és korábbi börtönőr személyén keresztül pillanthatunk be a falak mögé. De mint megtudtam, a szerző valóban jól ismeri a börtönök világát, és számos börtönben dolgozóval  készített interjút kutatási célból. Rátérve a történetre. Vicki aromaterápiás kezelésekkel foglalkozik, és egyik nap megtudja, hogy volt férje, aki egy másik nő miatt hagyta el, eltűnt. Ő is gyanúba keveredik, főleg amiatt, mert sajnos epilepsziája miatt emlékezetkiesése van. A másik szál, a múlt,  Scarlett, a kislány, akinek az anyja börtönbe került, ő maga pedig nevelőszülőkhöz. Ezen a két szá

Ez a pilanat is megtörtént: elérkeztem a Bexi-sorozat befejező részéhez. Bár az ötödik kötetet, ami a legjobban tetszett nekem, már nem tudta felülmúlni. Ez inkább valóban olyan befejező-levezető történet volt, hogy minden a helyére kerüljön. Ami tetszett benne, hogy olyan múltbéli dolgokat is megtudhattunk, ami még az első részben sem volt benne, például hogyan is keletkezett az a bizonyos "Késtél" videó, vagy hogy Beki hogyan ismerkedett meg Körtével. Picit túlzásnak éreztem azonban, hogy a lány egy facebook-posztból hirtelen ekkora sztár lett, ez kicsit meseszerű, bár előfordulhat (és a tini olvasóközönségnek valószínűleg ez kell ahhoz, hogy higgyenek az álmaikban). Azért ez a könyv is rejteget bőven izgalmakat, pl. Balogh úrral kapcsolatban. Történnek változások, kiadó-váltás (ez nagyon jó ötlet volt), költözés a város szélére, véletlen utazás Karinthiába... stb. Mindemellett ott a felvételi a Zeneművészetire, amivel teljesülhet Budai Rebeka eredeti álma.  A végső koncert

A Bexi-sorozat ötödik kötete volt az, ami a legjobban tetszett nekem! Végre itt már nem csupán a megszokott (elcsépelt) dolgok vannak terítéken - ld. főhőseink csak "egymás húzzák", de nem történik semmi, a többiek poénkodnak (ld. Aszádék mindig milyen hülyék), esetleg koncert, új dal, újabb kavarás stb.- , hanem itt valóban pörögnek az események: tele titkokkal, izgalmakkal és balhékkal. Már a helyszín is remek választás: szinte az egész regény nyáron, a Balatonnál játszódik, ami alapból megadja a hangulatot. Az a kis "kellemetlenség" már csak részletkérdés, hogy mindez a kiadótulajdonos, Balogh úr nyaralójában történik. (Aki egy nagy bunkó, valljuk be.) Visszaugorva egy kicsit az időben áprilisig: ekkor történik az a kis "titok", ami az egész regényt végigkíséri és izgalmasabbá teszi az amúgy sem unalmas eseményeket.  A kis banda (Bexi, Márk, Aszádék és Evelin, Anti és Daniela, no meg Körte) a nyaralóban készülnek a hétvégi rendezvényre, ahol - sajnos -

Könnyed kis olvasmány, van benne szerelem, enyhe erotika, gyerekkori barátnő és annak a kisöccse - akiből, mint kiderül,  24 éves korára eléggé jó pasi lett! Az a történet ugyanis, hogy Allie (a pasi nővére) arra kéri barátnőjét, Paige-t, hadd lakjon nála átmenetileg a "kisöccse", Cannon. Paige kis stréberként emlékszik a fiúra, ám amikor belép lakásába, leesik az álla. A pasiba ráadásul mindenki (minden őrült nőszemély) hamar beleszeret. Paige azt próbálja bebizonyítani, hogy részéről márpedig ez nem így lesz, ő nem lesz szerelmes - fogadást is közt a pasival. Természetesen izzik köztük a levegő, és - talán nem árulok el nagy titkot - végül össze is jönnek. Közben kiderül, hogy Cannon-nak is voltak titkos gyerekkori vágyai.  De az élet nem ilyen egyszerű, egyrészt titkolniuk kell a kapcsolatot Allie elől, másrészt az orvostanhallgató férfira vár egy komoly munka, valahol máshol. Sok története alapból nincs a regénynek. Ami megfogott, az az, hogy a pasi milyen udvarias, hogy

Érdekes, mert több regény is született Vértestvérek címmel, és valahogy már ebből a megnevezésből sejteni lehet, hogy a legtöbb esetben thrillerről van szó. Mert mi is Jane Corry történetének kindulópontja? Adott két lánytestvér: egyikőjük Alison, aki művésztanárként kap állást egy börtönben! Ő az idősebb. Húga, Kitty - egy korábbi balesetnek köszönhetően - intézetben él, agysérült, kerekesszékben tölti mindennapjait, nem tud beszélni, és sajnos önmagára is veszélyes. A gondolatait viszont annál inkább megismerhetjük, sőt, mint később kiderül, érzelmei is vannak. Ez a jelen. A múltban visszaugrunk 15 évet, amikor a lányok és Vanessa, Kitty barátnője - a harmadik fontos gyerekkori szereplő - még iskolások. Ekkor történik egy "szörnyűség", amit mi, olvasók körülbelül a regény felénél tudunk meg.  Három kislány indul iskolába egy napsütéses, májusi napon. Egy óra múlva az egyikük halott. - olvashatjuk. A múltból és a jelenből váltva, a két lány szemszögéből áll össze a történet