Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Helen Pollard: Visszatérés a kis francia panzióba

Ritkán van ilyen, hogy egy folytatásos regény második része jobban tetszik, mint az első, de a Rózsakert panzió esetében én így éreztem. Az első kötet ( A kis francia panzió - itt írtam róla), jó volt, meg aranyos volt, de semmi több. Itt viszont "minden van": pörögnek az események, jönnek az újabb és újabb káoszos fordulatok, és amikor azt hiszed, hogy ennél már nem történhet "rosszabb", tutti lesz még valami, ami bekavar az eseményekbe. Néha picit túlzásnak is éreztem a túl sok történést, de összességében így lett kerek egész a regény. A történetről röviden. Emmy ugye vissztaért Franciaországba és panzióvezetőként kezd el dolgozni az idős Rupert mellett. Már az elején - tapasztalatlanságának és egy "meztelenkedő" bloggernek köszönhetően - bajba kerül, ráadásul közeleg a Thomson család nagy eseménye, amiről - mivel Rupert exe kezdte el szervezni, aki lelépett - lövése sincs. Mindeközben Alain sincs mellette - ez mondjuk picit fura volt a férfi részéről
Legutóbbi bejegyzések

Riley Sager: Három lány

Ez az a könyv, amelyet két este alatt elolvastam, és röviden úgy foglalnám össze, hogy fordulatos, olvasmányos, izgalmas, és akárhányszor rövidebb időre letettem, mindig más elképzelésem volt a "késelő gyilkos" személyét illetően.  Adott három lány, ők a "túlélő lányok". Bár nem egy helyen és nem egy időben történt velük tragédia, és személyesen nem is ismerik egymást, mégis az a közös bennük, hogy mindhárman túléltek egy tömegmészárlást. Az eseményeket a főszereplő, Quincy meséli el, illetve egy idő után váltakoznak a fejezetek, az Erdei lakban történteket E/3-ban írja le az író. Quincy az ügyvéd pasijával él együtt, és egyik nap különös látogatója érkezik: egy másik "túlélő lány", Samantha bukkan fel váratlanul a közelében. A harmadik lányt, Lisát, ugyanis holtan találták. Sam felbukkanása kezdi összezavarni a szálakat - itt már sejteni lehet, hogy nem stimmel vele valami. Vajon ki is ő, és mit akar Quincy-től? Aki elmondása alapján csak segíteni próbál

Lia Louis: Valahol közel a boldogsághoz

Érdekesnek tűnik a könyv az ajánlója alapján. A főszereplő, Lizzie - akinek átlagos, nyugis kis élete van - egyszer csak kap egy 12 évvel ezelőtti levelet volt szerelmétől, Romantól, aki annak idején hirtelen eltűnt a lány életéből. Innen indul a "nyomozás", amelyben a legjobb barátnő-kolléganő is segít. Ugyanakkor feltűnnek a régi emlékek, az iskola (Pagony), ahová jártak, a közös csetelések, a lakókocsi, a nagy tervek és vágyak utazással, mint minden kamasznál. Ámde a fiút nem olyan egyszerű megtalálni, és keresése közben újabb "érdekességek" kerülnek elő: mintha Lizzie elől titkola valamit a családja.  A családról jut eszembe, feltűnik egy kellemetlen nagynéni, egy unokatestvér, akik esküvőre készülődnek - ez is előhoz nem túl kellemes emlékeket a lányból, ugyanakkor alátámasztja, hogy bizonyos rokonokat jobb elkerülni. Közben Lizzie mind közelebb jut Romanhoz, és számára is döbbenetes dolgok derülnek ki a fiúról. No és vajon ki és miért küldte el a levelet? Ráad

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Nagyon mély elemzéssel nem akarok belemenni a regény összefoglalójába, de egy biztos, kissé ijesztő abba belegondolni, hogy mi van, ha ez a "kitaláció" egyszer valóban bekövetkezik. Vagyis amikor nőket, fiatal lányokat - akik azzal kiváltsággal rendelkeznek, hogy termékenyek, és még teherbe tudnak esni-, elkülönítenek egy átnevelő táborban, hogy aztán majd a "felsőbb köröknek" szüljenek. Magyarul "szaporodásra" kényszerítik őket. Főhősnőnk is ún. szolgálólány lesz, ahol semmi joga, csupán teljesítenie kell Isten parancsát. Pedig korábban volt normális élete is: szerelem, munka stb., mint egy átlagembernek, sőt, kislánya is született. (A regényben gyakran vissza is emlékezik a múltra.) Most pedig ennek a vallási fanatizmusnak köszönhetően egyetlen célja marad: teherbe esni az idős parancsnoktól, hogy neki és feleségének, Serenának gyermeke lehessen. Börtönélet, megalázó szertartások, az ellenszegülőkkel szemben pedig durva erőszak jellemzi a vörös ruhába öl

Helen Pollard: A kis francia panzió

Vártam már, hogy elolvassam ezt a könyvet, lévén az ajánlója alapján kellemesnek, romantikusnak tűnt. Ám azon kívül, hogy valóban aranyos kis történet, sokkal többet nem tudok róla mondani. Röviden összefoglalva. Emmy és Nathan azért utaznak Angliából a francia kisvárosba, hogy rendbehozzák házasságukat. Ehelyett mi történik? Nathan lelép az idős panziótulajdonos feleségével, Glóriával, a megcsalt Emmy pedig ott marad segíteni a rosszullétéből lábadozó Rupertnek. Érdekes felállás az öregember és a harmincas éveiben járó nő barátsága, főleg, hogy Rupert nemcsak tanítja (pl. főzni) Emmy-t, hanem a magánéletébe is beleszól. (Ez picit idegesített az öregben, aki amúgy cuki volt.) Közben feltűnik egy fiatal "félisten" kertész, meg egy állatkert-rajongó könyvelő, sőt, a lány egyre több barátot szerez, és rájön, hogy milyen kedvesek itt az emberek. Azonban hamarosan vissza haza kell mennie, ahol várja a menő marketinges állása, és Nathannal is szembe kell néznie. Körülbelül ennyi a

Jane Corry: A halott ex

A Vértestvérek után félve vágtam bele Jane Corry ezen regényébe, lévén a moly-os vélemények közt olvastam, hogy ez gyengébbre sikerült. Nos, nálam egy kategória volt a két könyv, nem éreztem rosszabbnak az előzőnél (de jobbnak sem). Amit még elöljáróban leírnék, hogy az előző regény után talán az tűnt kicsit ismétlés-szerűnek, hogy itt is fő szerepet kap a börtön, mint helyszín, csak itt a nem a művésztanár, hanem fogvatartott és korábbi börtönőr személyén keresztül pillanthatunk be a falak mögé. De mint megtudtam, a szerző valóban jól ismeri a börtönök világát, és számos börtönben dolgozóval  készített interjút kutatási célból. Rátérve a történetre. Vicki aromaterápiás kezelésekkel foglalkozik, és egyik nap megtudja, hogy volt férje, aki egy másik nő miatt hagyta el, eltűnt. Ő is gyanúba keveredik, főleg amiatt, mert sajnos epilepsziája miatt emlékezetkiesése van. A másik szál, a múlt,  Scarlett, a kislány, akinek az anyja börtönbe került, ő maga pedig nevelőszülőkhöz. Ezen a két szá

Leiner Laura: Egyszer (Bexi 6.)

Ez a pilanat is megtörtént: elérkeztem a Bexi-sorozat befejező részéhez. Bár az ötödik kötetet, ami a legjobban tetszett nekem, már nem tudta felülmúlni. Ez inkább valóban olyan befejező-levezető történet volt, hogy minden a helyére kerüljön. Ami tetszett benne, hogy olyan múltbéli dolgokat is megtudhattunk, ami még az első részben sem volt benne, például hogyan is keletkezett az a bizonyos "Késtél" videó, vagy hogy Beki hogyan ismerkedett meg Körtével. Picit túlzásnak éreztem azonban, hogy a lány egy facebook-posztból hirtelen ekkora sztár lett, ez kicsit meseszerű, bár előfordulhat (és a tini olvasóközönségnek valószínűleg ez kell ahhoz, hogy higgyenek az álmaikban). Azért ez a könyv is rejteget bőven izgalmakat, pl. Balogh úrral kapcsolatban. Történnek változások, kiadó-váltás (ez nagyon jó ötlet volt), költözés a város szélére, véletlen utazás Karinthiába... stb. Mindemellett ott a felvételi a Zeneművészetire, amivel teljesülhet Budai Rebeka eredeti álma.  A végső koncert