Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Fejős Éva: Karibi nyár

Nyáron mindig jól jön egy kis könnyed, nyaralós olvasmány, ezért is választottam "Fejős Évát" a könyvtárból (meg azért is, mert már régen olvastam tőle könyvet). A Karibi nyár azonban nem csupán egy nyári, romantikus, csöpögős "mese". Már a helyszíne is érdekes, ugyanis egy óceánjáró luxushajón jártszódik, és a különféle szereplők is itt "gyűlnek össze". Mind különböző sorsok, különböző gonddal-bajjal. Egy azonos bennük: mindannyian a boldogságot keresik. Amelynek kulcsa, ha hinni lehet a legendának, egy kis szigeten "található".  A regény, mint írtam, több szereplő életét és a hajón való utazását (akár ott dolgozóként - recepciós, zenész, főpincér - , akár utasként) mutatja be, emiatt több síkon fut, sőt, a múltbéli rejtélyes "gyógyító" történetét is megismerhetjük. Picit ezzel a sok szereplős dologgal az volt a bajom, hogy igazándiból mindenkiből csak egy kicsit kaptam. Jobb lett volna kevesebb szereplővel, esetleg mélyebben belemenn
Legutóbbi bejegyzések

Lucy Foley: Vadászparti

Már a regény helyszíne adott egy gyilkossághoz: valahol fent a skót hegyekben áll egy kunyhó, amelyet a nagy havazás teljesen elzár a külvilágtól. Ide érkezik Londonból egy szilveszterező társaság, akik korábban együtt jártak az elit oxfordi egyetemre. A karakterek jelleme, stílusa is meghatározó: van köztük kívülálló, szőke bombanő, jelentéktelen lány, kisbabás pár. Rajtuk kívül csak Doug a vadőr, a segédei, és egy furcsa, izlandi pár van jelen. Már a vonatúton érezni lehet, hogy a társaság bizonyos tagjai közt feszültség lesz, és ezt később hiába próbálják féktelen bulizással, ivással elfojtani, a levegő végig izzik, és nem csupán a néha rémületet keltő környezet miatt. Minden fejezetet más szereplő mesél el, de ez nem zavaró, könnyen összeáll a kép. Nem csupán a jelenben játszódik, hanem a múltba is betekintést nyerhetünk, és igazából erre épül az egész regény: egy (volt) baráti társaság, akik az egyetem óta elég sok mindenben megváltoztak, és szinte senki sem az, akinek mutatja mag

Rita Falk: Szilváspite-összeesküvés

A Szilváspite-összeesküvés is hasonlóan jópofa és humoros német krimi, mint a korábbi történetek (a bejegyzés végén linkeltem őket) Franz felügyelővel és a megszokott, jól ismert szereplőinkkel - Nagyival, Papával, Rudival, na és természetesen Susival. Hullákban itt sincs hiány: előkerül egy bajor népviseletbe öltöztetett fiatal, ázsiai lány - pontosabban először az ujja! -, majd még két hasonló női holttest is, akiket korábbi Oktoberfest-ek után tettek el láb alól. De vajon ki?  Miközben Franz és társai nyomoznak és kihallgatják a szemtanúkat (elég hamar rájönnek ugyanis, mi lehetett a lányok "foglalkozása"), a kis falu lakói egy leendő szálloda megépítése miatt bosszankodnak. Igazából mindig a mellékszálak adják Rita Falk könyveinek a hangulatát: miközben a nyomozás halad, embereket, életutakat, hétköznapi szituációkat ismerhetünk meg - és Nagyi főztjei sem maradhatnak el. A történet alapból itt sem bonyolult, könnyen követhető, gyorsan olvasható. A végén pedig nem csupán

Jill Mansell: Most vagy soha

Könnyű kikapcsolódásnak ígérkezik a regény, és ha még tudni is lehet az elején a végkifejletet, ez nem tartja vissza az olvasót, hogy egy nyári kellemes estén átadja magát a romantikus élménynek. A főszereplő Mimi Londonban él, igazi karrierista nő, csak a munkája érdekli, legjobb barátnőjével bérel lakást, és nem túl szerencsés a pasikkal. Egyszer, mikor meglátogatja elvált és új kapcsolatban élő apját a vidéki Goosebrookban, útjába kerül egy férfi, Cal. Majd a következő látogatásakor, karácsonykor ismét összefut a férfival, akiről időközben kiderül, hogy felesége és egy hat éves kislánya van. A Sors azonban érdekesen osztja a lapokat. Számos negatív esemény (nem "lövök le poént", mert nem derül ki belőle, ha kettőt kiemelek: megcsalás, haláleset) is közrejátszik a változásokban, közben eltelik jópár év, amikor is Mimit újra a kis faluba sodorja az élet. De még mindig nem marad ott véglegesen, és hiába várjuk, nem "jön össze" Callal. A regény második felében / vége

Blanka Lipińska: 365 nap

Romantikus, erotikus tartalmú történetre számít az olvasó, ezt meg is kapja, lévén erősen 18+-os a regény. Ezzel nincs is a gond, hiszen a "szürke" óta divat az uralkodó férfi és a hétköznapi, áldozat-szerepbe kényszerülő lány viszonyának,  szexuális életének részletes taglalása. De a kerettörténet és a szereplők! A főhősnőt, a lengyel származású Laurát szicíliai nyaralása alatt elrabolja az olasz maffiózó, Massimo. Hogy miért? Mert egy korábbi balesete után volt egy látomása, amiben a nőt látta, és azóta is keresi. Most meg itt a nő élőben, így hát el kell rabolni, logikus. Laura mondjuk ez ellen nem nagyon tiltakozik, leszámítva néhány hisztijét és pofozkodását, viszonylag hamar túllép a (volt) pasiján is (akivel pont együtt nyaralt), sőt, egy idő után már a családja, szülei miatt sem aggódik. Élvezi az új, milliomos életét és a szexet a férfival, szóval nem tűnik annyira szerencsétlen sorsú, elrabolt áldozatnak. (A valóságban ha ilyen történne, azért kicsit nagyobb para le

Rita Falk: Savanyúkáposzta-kóma

Újabb humoros, német krimi kedvenc hőseinkkel és ismét egy rejtélyes gyilkossággal. Az egész regény úgy kezdődik, hogy Franz felügyelőt áthelyezik Münchenbe. Nagy változás a kisvárosi élet után, gondolhatnánk. Ám Franz gyakran, szinte napi szinte hazajár Papához és a Nagyihoz, aki ismét finomakat főz, olyannyira, hogy Birkenberger felügyelő "be is kómál" tőle. Ugyanakkor még megvan Susi is - vajon lesz már végre esküvőjük? (Franz viselkedése pasiként mondjuk néha számomra furcsa, mindegy.) De térjünk rá a bűnügyre. Papa régi autóját ellopják, aztán meg is találják - egy női hullával a csomagtartóban! Innen indul a nyomozás. Az áldozat, a fiatal lány bébiszitterként dolgozott egy családnál, és mint kiderült, terhes is volt! Vajon ki lehet az apa? És kinek lehetett az útjában? A nyomozás (és a könyv is) szép kényelmesen halad, sok kitérővel, hétköznapi szálakkal, volt, hogy lassabban haladtam vele, de a végére kerek kis történet sült ki ebből is. A korábbi részek, amiket olvast

Leiner Laura: Higgy nekem

Szerencsére kölcsönkaptam az Iskolák Versenye II. trilógia második kötetét is, így ismét együtt izgulhattam a Szirtes gimi piros csapatával: Sárával, Vivivel, Dominikkal és Rajmunddal. Bár, őszintén, mikor belekezdtem a regénybe, nem találtam annyira érdekfeszítőnek, mint az előzőt. Jó, itt is tök jók a csapatfeladatok, imádtam a szereplőket, de valahogy mindig előre lehetett borítékolni a győzelmet. Néha túl sok kitérő gondolat, leírás volt benne, a kommentszekció is hosszúnak tűnt néha (és nagyjából önmagukat ismétlik, még ha humorosak is), Kocsis élőit sem mindig találtam viccesnek. Azért vannak benne nagyon jó párbeszédek, Leiner Laura most is hozta a stílusát! Természetesen főszereplőinkkel ebben a részben is történnek említésre való dolgok: nem csupán a versenyben, hanem magánéletileg is. Sára és Rajmund nagyon cukik, ahogyan húzzák egymást, Vivi és Dominik meg... erre mondjuk pont nem számítottam. Aztán a vége fele kezd izgalmas lenni a regény, az utolsó feladat pedig igencsak ü