Azt gondoltam, R. Kelényi Angelika ezen könyve is egy humoros, vicces, csajos történetet dolgoz fel, akárcsak a korábban olvasott művei (ld. Barcelona, Barcelona , illetve az Egy hajszálon múlt .) A humoros megfogalmazás természetesen itt sem marad el, ám a témája annál komolyabb. Itt ugyanis az írónő a saját pszichés szorongását, a pánikbetegségét mutatja be. Naplószerűen, napokra lebontva kaphatunk képet arról, hogyan élte meg rettegve a mindennapjait, miközben párkapcsolata is volt, és állást keresett. Szívrohamokat képzelt magának, nem bírta a tömeget, le kellett szállnia a metróról vagy kimennie a moziból, és mikor végre lett munkahelye, is rezgett a léc a betegsége miatt. Az első fordulat, vagyis javulás akkor következett be, amikor - először csak alkalomszerűen - álmai munkáját végezhette, vagyis végre írhatott. Majd a regény végefelé kiderül, mi volt az a nagy változás az életében, amikor is elmúlt a pánikbetegsége. A regény olvasmányos, jól ábrázolja egy pszichés beteg ember
Stephen King regényeit nem kell bemutatni. Mindig van bennük valami félelmetes, ijesztő, nem evilági, netán misztikus-boszorkányos dolog. Mint a Carrie című művében is, a főhősünk ugyanis természetfeletti képességekkel is rendelkezik (ld. tárgyak mozgatása), de ezt gonosz célra, bosszúra is fel tudja használni. Carrie tizenhat éves gimnazista, és folytonosan gúnyolódásoknak van kitéve az iskolában. Fanatikusan vallásos anyja szigorúan, minden szabadság és felvilágosítás nélkül neveli. Mikor a lány egy iskolai testnevelésóra után szembesül testének változásával, amiről szintén nem tudott, még inkább a csúfolódók áldozatává válik. Sőt, gonosz tervet eszelnek ki ellene. Ráadásul közeleg az iskolai bál, ahová végre Carrie is meghívást kap. A bálon azonban bekövetkezik a szörnyű tragédia. A regény nem csupán az eseményeket meséli el időrendben, hanem későbbi tudósításokból, cikkekből, rendőrségi jelentésekből is olvashatunk benne. A Carrie Stephen King negyedik, ám megjelenés szempontábó