Kamaszoknak kötelező olvasmány. Legalábbis ajánlott. Legalábbis a mi sulinkban, hetedik osztályban. Felnőtt fejjel nyilván más olvasni, mintha tizenévesen olvastam volna, amikor nekem is hasonló élethelyzetem, bajaim, gondolataim voltak. Mert mi is lehet a gondja-baja egy majdnem tizennégy éves fiúnak? Pattanások, szerelem, iskola, a szülei és azok veszekedései... vagy akár még ennél több is. Adrian élete nem egyszerű: a család szétesni látszik, neki is dolgoznia kell suli mellett, ott a kutya, a szomszédok, a nagymama, Pandora, a szerelem és Bert, az idős ember... mondhatni senki sem egy átlag szereplő, mindig történik valami. A kamaszfiú a körülményekhez képest egész jól kezeli a néha már egyre nehezedő helyzeteket, ennek köszönhetően mindvégig egy fanyar humor jellemzi a könyvet, ám akadnak benne komoly gondolatok is. A regény a nyolcvanas évek elején játszódik Angliában (ld. utalás erre Károly herceg és Diana esküvője), nagyon jól ábrázolja az adott kort, ugyanak...
"A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a lelkében hordoz." (C. R. Zafón)