Koa-könyvek

Nem most olvastam a könyvet, hanem még egy-két hónappal ezelőtt, csak nem jutottam odáig, hogy írjak róla. Aki követ egy ideje, tudja, hogy szeretem az utópisztikus regényeket, amikor történik valami váratlan esemény, és minden megváltozik, mondhatni leáll az élet, netán menekülni kell. A Távol a világtól egy átlagos családi nyaralásnak indul. Egy házaspár a két kamaszgyerekével (egy lány, egy fiú) kibérelnek egy eldugott kis házat az erdő közepén (tipikus hely), festői környezetben, úszómedencével, hiper-szuper felszereltséggel és közelben élő szarvasokkal. Éjszaka kopogásra ébrednek: megjelenik egy idős házaspár, akik azt állítják, hogy ők a tulajok, és azért jöttek ide, mert egész New York-ban áramszünet lett és mindenki menekül. A család nem tudja, mi az igazság, lévén a telefonok, appok és hírportálok sem működnek. De hisznek a jövevényeknek. A történet rejtélyes vonalát az adja, hogy mi, olvasók sem tudjuk, sőt, a regény végéig sem derül ki, hogy mi is történt pontosan. Vannak fu...

Nagyon mély elemzéssel nem akarok belemenni a regény összefoglalójába, de egy biztos, kissé ijesztő abba belegondolni, hogy mi van, ha ez a "kitaláció" egyszer valóban bekövetkezik. Vagyis amikor nőket, fiatal lányokat - akik azzal kiváltsággal rendelkeznek, hogy termékenyek, és még teherbe tudnak esni-, elkülönítenek egy átnevelő táborban, hogy aztán majd a "felsőbb köröknek" szüljenek. Magyarul "szaporodásra" kényszerítik őket. Főhősnőnk is ún. szolgálólány lesz, ahol semmi joga, csupán teljesítenie kell Isten parancsát. Pedig korábban volt normális élete is: szerelem, munka stb., mint egy átlagembernek, sőt, kislánya is született. (A regényben gyakran vissza is emlékezik a múltra.) Most pedig ennek a vallási fanatizmusnak köszönhetően egyetlen célja marad: teherbe esni az idős parancsnoktól, hogy neki és feleségének, Serenának gyermeke lehessen. Börtönélet, megalázó szertartások, az ellenszegülőkkel szemben pedig durva erőszak jellemzi a vörös ruhába öl...

"Mi vagyunk a történelem legelkényeztetettebb generációja, és mára már teljesen elfelejtettük, mennyire függünk a vezetékekben futó áramtól, és a műanyag gomboktól, amiket nyomkodunk." Az utópisztikus regényekkel valahogy úgy van az ember, hogy egyszerre tudja, hogy ez "csak" egy regény, de ugyanakkor benne van a félelem, a nyugtalanító gondolatok, hogy mi van, ha egyszer valójában bekövetketkezik mindez? Az Egy másodperccel később is olyan szituációt tár az olvasó elé, amire kényelmes hétköznapjaid közepette nem is gondolsz. Milyen lehet áramellátás nélkül élni, visszatérni középkori körülmények közé? Valamit arra is rádöbbensz, hogy vajon van-e elég felhalmozott konzerved, gyógyszered, ami nem csak egy-két hónapig, hanem akár évekig is kitart.  A regényben az Amerika Egyesült Államokat egy elektromágneses hullámot (rövidítve: EMP) gerjesztő terrortámadás éri. Mit jelent mindez? Hirtelen leáll minden, aminek egy akár csak egy pici köze is van az elektronikához. Az...

Leárazáson vagy kiárusításon egyszerűen muszáj könyvet venni: így került hozzám S.D.Crockett: Ha elolvad a hó című regénye is. A fekete holló és a havas háttér a borítón már azt sugallja, hogy nem "vidám meséről" van szó. A könyv alapszituációja ismerős lehet mindenkinek, aki olvasott már utópisztikus történeteket, amikor is bekövetkezik valamilyen pusztulás, és az emberek túlélőkké válnak. Nekem speciel elsőre Az út ( itt írtam róla) jutott róla eszembe. Ahogyan a hátsó borítón olvashatjuk: Az új jégkorszak hótemette, kilátástalan világánban járunk, valahol Wales rideg bércei között. ... A kamasz Willo egy nap arra ér haza vadászatból, hogy elhurcolták a családját. A magára maradt fiú felpakol a szánkójára, és elindul hogy megkeresse szeretteit... Innen indul a történet, melynek az elején még csupán Willo a egyetlen szereplő, "társával", a képzeletibeli kutyaszellemmel, akinek a "koponyáját" a fején viseli. Willo tehát szánkóval vándor...

Két ünnep közt olvastam el ezt a könyvet, és őszintén szólva úgy vágtam bele, hogy fogalmam sincs, miről fog szólni. Tiniregénynek gondoltam, lévén egy 16 éves lány a főszereplője, de nem az. Utópisztikus, dramatikus, elgondolkodtató, bár néha jobb nem belegondolni, hogy mi lenne ha bekövetkeznének a regényben leírtak. Sokan feldolgozták már, hogy milyen lenne, ha valami végzetes kórnak köszönhetően kipusztulna az emberiség, de nem így. Ugyanis az AHS kór, amely a könyv alapját adja, azt jelenti, hogy mindenki, ki teherbe esik, meghal, így magzatát sem tudja kihordani. Magyarul nem születnek gyerekek, új emberek, vagyis előbb-utóbb elfogy a népesség. Vagy mégsem? A regényt a fogva tartott Jessie írja, az elején ledöbbentem, hogy miért is van fogva tartva? Főleg az édesapja által? Aztán Jessie naplójából, akarom mondani testamentumából szépen lassan minden kiderül. Főleg, hogy 16 éves, és a 16 évesek a legalkalmasabbak arra, hogy kihordjanak egy magzatot, feláldozva ezzel saj...

Ez a könyv annyira megrázott, hogy nem is tudok írni róla! Mondjuk mondták, hogy készüljek, mert nagyon durva és döbbenetes, mind a könyv, mind a belőle készült film. Talán egy picit a Vakság gal tudnám párhuzamba állítani (José Saramago műve, itt írtam róla), mivel egy utópisztikus, szörnyű világot ábrázol, amikor küzdeni kell az életben maradásért, és a legalapvetőbb dolgokért (víz, élelem stb). Adott egy apa és a fia, akik szürke hamuval belepett vidékeken vándorolnak, ők is a kevéske túlélők egyikei. Minden kihalt, kiégett, fekete és szürke, mindenhol halottak és a pusztulás nyomai. Ők csak mennek, és keresgélnek: elsősorban élelmet. Hátha valamelyik romos házban találnak egy porlepte konzervet. Bujkálnak, mert veszély leselkedik rájuk: a gonoszok (mint később kiderül, kannibálok - mert a túlélés érdekében van, aki idáig is eljutott). Hideg van, esik a hó, az eső, ám ők összetartanak. A tengerhez igyekeznek. Milyen színű a tenger? - kérdezi a fiú. Valamikor kék volt. - hangzik az ...

Hogy rögtön a középbe vágjak: hihetetlenül jó könyv José Saramago: Vakság című regénye! Bizarr, utópisztikus és nagyon elgondolkodtató. Mert szerintem nem is fogjuk fel, mi lenne ha egyik napról a másikra elveszítenénk a látásunkat, nemcsak mi, hanem a környezetünkben élő összes ember. Nem lenne, aki "termelne", előállítaná pl. az élelmet, nem lenne víz (csak ami természetből, pl. eső, adódik), és totális káosz és szemét uralkodna mindenütt. A történet úgy kezdődik, hogy egy férfi autóvezetés közben hirtelen elveszíti a látását. Majd ez az ún. fehér vakság tovább terjed, mindenki, akivel találkozik, megkapja (szemorvos, kancsal kisfiú stb.). A vak embereket ill. a fertőzés-gyanúsakat egy régi épületbe (volt elmegyógyintézet) zárják be, ahol sorozatos megaláztatások részesei lesznek. Pl. küzdenük kell a mindennapi étel-fejadagukért. Vagy, ami szerintem a legdurvább rész, amikor a jelen lévő nőket kell felajánlaniuk szexuálisan, mert csak akkor kapnak ennivalót. Nem árulok el t...