Koa-könyvek

Szomorú, megrázó és izgalmas történet egy kislány (Misha) szemszögéből elmesélve, akinek a második világháborúban  a zsidó-üldözések idején elviszik a szüleit, ő meg keresésükre indulva elmenekül új otthonából, messze a természet és az állatok világába. Ahogy az a ajánlóban olvasható: "..Misha faluról falura vándorol, táplálékát, ruháját lopással szerzi meg. Aztán erdősségekbe húzódik be, és egy farkaspár magához fogadja. A kislány alkalmazkodik hozzájuk, megtanulja szokásaikat. Viselkedésmódjukat. És elfogadtatja magát a falkával. Így legalább néhány hétig nincs egyedül, társai vannak… Négy évig bolyong, keresztüljárja a véres, lángokban álló Európát, felfedezi az ember állati kegyetlenségét és az állatok emberségét. Vándorútja végén visszatalál az emberek világába, ahol csak újabb megpróbáltatások árán tanul meg élni… A Túlélni farkasok közt nem mindennapi vallomás, egy iszonyatos erővel végigjárt út leírása." A könyv más, mint a többi holocaustos történet, mert

Nincs manapság szerintem olyan kisgyerekes család, ahol ne fordulna elő legalább egy Boribon könyv. Nekem gyermekkoromban a Boribon és a hét lufi volt meg, ez amolyan "alap" Boribon könyv szerintem. (Innen tanultam meg a szivárvány színeit is. ☺) Kislányomnak a következő két kötetetet vettem meg, és most ezeket ajánlom nektek is: Boribon autózik - ugyanis kislányom lány létére imádja az autókat. ☺ Annipanni almáspitét sütne, csak éppen alma nincs hozzá. Boribon autójába ugrik, és elrobog az öreg almafához. Szerencsére haza is ér, de almák nélkül. Mi történt vele?  Illetve most, hogy kislányom beteg volt, ezt is beszereztem: Boribon beteg Boribon rosszul érzi magát, belázasodik. Ágyban kell maradnia, s szedni kell a sok orvosságot. Bizony, lassan múlnak a napok a gyógyulásig. De szerencsére ez a nap is megérkezik. Ez utóbbiról egy személyes törtélnet: itt volt a doktornő, meghallgatta kislány

Már legalább öt éve annak, hogy moziban láttam a Leány gyöngy fülbevalóval című filmet, amelynek történetét Jan Vermeer (1632-1675) holland festőművész híres festménye ihlette. Már akkor is nagyon tetszett, nemcsak a története, hanem a hangulata miatt is. A film Tracy Chevalier regénye alapján készült, amelyet sikerült is kikölcsönöznöm a könyvtárból. (Igazából a könyves blogokat böngészve akadtam rá, és tettem fel a listámra, hogy jó lenne elolvasni. Sajnos már nem emlékszem, kinek a blogjában találtam rá.) A regényben sem csalódtam, ugyanolyan jó, mint a film. A történet arról szól, hogy a 17 éves Griet szolgálóként kerül a híres festő házába. Miközben a szokásos házimunkákat végzi: mos, takarít (a műtermet is), egyre közelebb kerül a festő és a festészet világához. Számomra, akit érdekelnek a művészetek, külön érdekes volt bepillantást nyerni ebbe a világba. Vagyis, hogy régen a művészek saját maguk állították össze a festékeket, a színeket, különböző patikában kapható vegyi anyago

Sok jót hallottam már Cecelia Ahernről, illetve a könyveiről, és régóta szerettem volna már elolvasni egyik regényét. A Talált tárgyak országa igencsak felkeltette érdeklődésem a tartalma alapján, így nagyon örültem, mikor 25%-kal olcsóbban meg tudtam vásárolni. (Köszönet az Első Könyvsiker Kölcsönzőnek , és Nikinek , aki ajánlotta, mármint a könyvkölcsönzőt.) A történet: S andy Shortt kényszerbeteg. Amióta tízéves korában eltűnt a szomszéd kislány, mániákusan keresgél, nem tudja feldolgozni, ha elvesznek a dolgai. Kutatószenvedélye annyira magával ragadja, hogy magánnyomozóként keres eltűnt személyeket. Jack Ruttle is kétségbeesetten keresi öccsét, Donalt, akit egy éve mintha a köd nyelt volna el. Amikor megtalálja Sandy hirdetését egy újságban, érzi, hogy a nő segíteni fog rajta. Miközben Donal után kutat, egyszer csak Sandy is eltűnik, méghozzá egy olyan helyen köt ki, aminek létezéséről addig álmodni sem mert: az elveszettnek hitt fél pár zoknik, lakáskulcsok és a nyomta

Ez meg mi volt? Tettem fel magamnak a kérdést, miután elolvastam Vass Virág Franciadrazsé c. könyvét. Jó, nem számítottam nagy durranásra, mivel elég sok negatív kritikát olvastam róla. Mondjuk pont ezért izgatta a fantáziámat, mi is lehet ez a regény, amit ennyire lehúznak. A történet: Réka, az ambíciózus, huszonéves lány egy pályázatnak köszönhetően Európa legnagyobb médiabirodalmában tölti szakmai gyakorlatát, ahol azonnal belehabarodik a művelt, bohém és sármos művészeti vezetőbe. A férfit azonban egy negyvenes éveiben járó párizsi anyuka tartja érzelmi fogságban, miközben a fiatal magyar gyakornoknak sem tud ellenállni. Riválisa lehet-e egy érett nő egy huszonéves lánynak? Ennyi tehát a regény, semmi több! Mert: hiába írja az ajánló a rivalizálást, nincs is igazi szerelmi háromszög! Nincs igazi, vérre menő vetélkedés a pasiért, se szélsőséges érzelmek, se drámai konfliktus, se semmi! Pedig a fentiek alapján én ezt vártam volna. Az eseményeket egyébként hol Réka, a magyar

Nehéz írnom erről a könyvről, ugyanis nem egy szokványos regényről van szó. Az biztos, hogy nagy sikert ért el az olvasók körében (ld. a moly.hu-n is szinte mindenki öt csillagra értékelte). Nekem is tetszett ugyan, de azért néha már a fejemet fogtam olvasása közben. Időutazás. Már alapjában véve fantasztikus témának számít. Henry, a főszereplő ugyanis ugrál az időben, és hol 40 évesen hol 28 évesen jelenik meg, és sosem tudhatja, hol és mikor fog előbukkanni. Az ő felesége Clare. A  könyv a kettőjük elbeszéléseiből épül fel, tehát hol Henry, hol Clare szemszögéből olvashatjuk az eseményeket, ami szerintem jó megoldás volt az írónőtől. Amikor először találkoztak, Clare hatéves volt, és Henry harminc. Amikor összeházasodtak, Clare huszonkettő, és Henry még mindig harminc. Henry idő-eltolódási rendellenességgel született. Genetikai órája a legváratlanabb pillanatokban visszaáll, és még abban a másodpercben eltűnik. Ilyenkor elmúlt és eljövendő élete érzelmi csomópontjain találja m