Ugrás a fő tartalomra

Tracy Chevalier: Leány gyöngy fülbevalóval

Már legalább öt éve annak, hogy moziban láttam a Leány gyöngy fülbevalóval című filmet, amelynek történetét Jan Vermeer (1632-1675) holland festőművész híres festménye ihlette. Már akkor is nagyon tetszett, nemcsak a története, hanem a hangulata miatt is.
A film Tracy Chevalier regénye alapján készült, amelyet sikerült is kikölcsönöznöm a könyvtárból. (Igazából a könyves blogokat böngészve akadtam rá, és tettem fel a listámra, hogy jó lenne elolvasni. Sajnos már nem emlékszem, kinek a blogjában találtam rá.)

A regényben sem csalódtam, ugyanolyan jó, mint a film. A történet arról szól, hogy a 17 éves Griet szolgálóként kerül a híres festő házába. Miközben a szokásos házimunkákat végzi: mos, takarít (a műtermet is), egyre közelebb kerül a festő és a festészet világához. Számomra, akit érdekelnek a művészetek, külön érdekes volt bepillantást nyerni ebbe a világba. Vagyis, hogy régen a művészek saját maguk állították össze a festékeket, a színeket, különböző patikában kapható vegyi anyagokból és a természetben található anyagokból (pl. csontból!). Griet bekerül tehát ebbe a titkos világba, amit nem mindenki néz jó szemmel. Se a sokadik gyerekét váró feleség, se Cornelia, a az egyik lány, aki mindig keresztbe akar tenni a szolgálólánynak.
Amikor meg elkészül a híres festmény, robban a bomba.

A regény hangulatos képet ad a 17. századi holland kisvárosról, az akkori életkörülményekről,  vagy a piacról, ahol Griet húst vásárol. (Később a hentes fia, Pieter is fontos szerepet kap a regényben.)
A filmtől talán annyiban tér el (bár rég láttam, így nem emlékszem jól), hogy a könyv a végén ugrik tíz évet, és megtudjuk, mi történt azóta Griettel,  illetve a festőművésszel.

A moly. hu a következőt írja  könyvről:
Az írónőt Vermeernek Delft egyik legszebb, legtitokzatosabb lányáról készült portréja ihlette a könyv megírására. Különleges regényében az ártatlanság megrontásának és a zsenialitás árának megható történetét olvashatjuk.
A lírai hangvételű mű rekordgyorsasággal a New York Times bestsellerei közé került. A könyv alapján készült film világsiker.

A szerzőről meg a következőket olvashatjuk a könyv borítóján:
Tracy Chevalier Washington DC-ben született és nevelkedett. 1984-ben Angliába költözött, s néhány évig segédszerkesztőként dolgozott egy könyvkiadóban. 1994-ben elvégzett egy kreatív írói kurzust a Kelet-angliai egyetemen.
Első regénye The Virgin Blue (A kék szűz) címmel jelent meg, amelyet 1997-ben WH Smith az új tehetségek listájára ajánlott. 
Tracy Chevalier Londonban él férjével és fiával.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Dr. Metzing Miklós: Gimnasztika

Mint látjátok, ismét nagyon eltűntem, ám ennek megvan az oka. Elkezdtem egy okj-s tanfolyamot, gyerekfitnesz oktatónak tanulok (a Zumba és Zumba Kids oktatói papírom ugye megvan, tartok is gyerekeknek órát, ám ez kevés, ezért is vágtam bele ebbe a tanfolyamba). Így mostanában ilyen olvasmányaim vannak, mint Dr. Metzing Miklós Gimnasztika könyve. Szerintem akinek nem kell levizsgázni belőle (mint nekem), annak is érdekes lehet ez a tankönyv. Bár viccesnek tűnhet laikusok szemében, hogy pálcikaemberekkel ábrázol, ezek mind-mind fontos elemek ahhoz, hogy jó órát tudjunk tartani, és ismerjünk minden mozdulatot. A könyv részletesen végigvezet minket a gimnasztika rejtelmein, kezdve az eredetével, alapfogalmakkal, de a gyakorlatrendszereket és a szakkifejezéseket is nagyon jól bemutatja. Mindez hol pálcikaemberekkel, hol képekkel is illusztrálva. Persze ahhoz, hogy valaki jó edző vagy tornatanár legyen, nem elég bemagolni a könyvet, hanem gyakorlatban is "nagyon ott kell len