A regény alaptémája a félrelépés a házasságban.
Leonora és Chrisian látszólag tökéletesen élnek, ráadásul elég nehéz éveken vannak túl, de közös erővel és önfeláldozással felnevelték beteg fiúkat, Johant. Ám egyszer csak kiderül, hogy a férfinek szeretője van! A megalázott feleség ekkor határozottan eldönti, hogy ő bizony nem fogja elengedni a férjét, és ennek érdekében mindent megtesz, még meg is fenyegeti, hiszen - múltbéli események miatt - simán börtönbe tudná juttatni a férfit. Majd Christian hirtelen felindulásból szörnyű tettre szánja el magát - amit később olyannyira megbán, hogy vezekelnie is kell miatta.
Leonora és Chrisian látszólag tökéletesen élnek, ráadásul elég nehéz éveken vannak túl, de közös erővel és önfeláldozással felnevelték beteg fiúkat, Johant. Ám egyszer csak kiderül, hogy a férfinek szeretője van! A megalázott feleség ekkor határozottan eldönti, hogy ő bizony nem fogja elengedni a férjét, és ennek érdekében mindent megtesz, még meg is fenyegeti, hiszen - múltbéli események miatt - simán börtönbe tudná juttatni a férfit. Majd Christian hirtelen felindulásból szörnyű tettre szánja el magát - amit később olyannyira megbán, hogy vezekelnie is kell miatta.
A történet kibontakozása érdekes. Egyrészt két szálon fut: az E/3 elbeszélő mellett Holger, az idős rendőrnyomozó meséli el felnőtt gyerekeinek a történetet, mivel a mai napig nem tudta bebizonyítani a gyilkosságot. Másrészt Leonora személyisége is egyre jobban kibontakozik, és bár az elején ő volt a szegény, megcsalt áldozat, később már azt kívántam, bár Zeniat választaná a férfi, és lelépnének jó messzire. (Sőt, Leonoranak is van ám egy régi titka, őt sem kell tehát félteni.)
A regény izgalmas, végig fenntartja a figyelmet. Bár vannak benne kitérők Holger életével kapcsolatban is, ami alapból nincs összefüggésben a sztorival, de ez nem volt baj. A befejezése viszont... nekem nagyon nem tetszett, egy nagy baromság volt (bocsánat a kifejezésért), nem értettem, miért így kellett lezárni, ezer más variáció lehetett volna a "megoldásra".
A végére egy érdekesség az "írónőről". Anna Ekberg egy álnév, oké, ez alapjában nem újdonság az alkotói világban, viszont ez a női név valójában két férfit, egy dán szerzőpárost takar! Anders Ronnow Klarlund filmrendező, forgatókönyvíró és Jacob Weinreich forgatókönyvíró bújik meg a név mögött.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése