Ugrás a fő tartalomra

David Safier: Jézus szeret engem

David Safier német író korábbi könyve, a Pocsék karma is nagyon tetszett már, mivel eszméletlenül jó a humora (ITT írtam róla). A Jézus szeret engem sem más, sőt! Mikor elkezdetem olvasni a könyvet, szinte folyamatosan röhögtem, férjem már kérdezgette, mi a bajom :))

Marie csinos, kedves lány. Egyetlen hibája van csak: mindig rossz férfiba szeret bele, és erre mindig későn döbben rá. Mint legutoljára is, amikor csak az oltár előtt kap észbe és mond nemet vőlegényének. A botrány persze nem marad el, a megszégyenített Sven bosszút esküszik, Marie pedig kénytelen visszaköltözni a szülői házba. Ahol a tetőhöz hasonlóan az ott lakók élete is sürgős felújításra szorulna. Hamarosan meg is jelenik egy ács, aki nemcsak jóképű és vonzó, hanem megértő és önzetlen is. Marie úgy érzi, végre megtalálta álmai pasiját. De boldogsága ezúttal sem tart sokáig: a karizmatikus idegen azt állítja magáról, hogy ő Jézus, aki azért jött vissza, hogy megvívja végső csatáját a Gonosszal.

Mint a fenti ajánlóban olvashatjátok, a  könyv egyik főszereplője nem más, mint maga Jézus, aki ács képében jelenik meg Marie-nak, és a lány persze bele is szeret ebbe a jó pasiba. Persze a környezete kicsit hülyének nézni, mikor bizonygatja, hogy Joshua (így hívják) valóban maga Jézus, mert vízen jár, és epilepsziás kislányt gyógyít meg.
Mondhatni a könyvnek kb. a feléig nevettem, aztán kissé megkomolyodtak a történések. Pl. Kata (Marie nővére) betegsége miatt is, vagy ahogyan Marie küzd a családjával és főleg saját magával, hogy megfeleljen a "hegyi beszéd" tanításainak, és hogy pl. megbékéljen apja fiatal szeretőjével. Szóval kicsit elmélkedősebb, elgondolkodtatóbb a könyv második fele.
Még annyit leírnék, hogy olvastam, hogy valaki kiakadt azon, hogy Jézust ilyen formában ábrázolja a könyv. Nos, én is vallásos vagyok, és egyáltalán nem zavart ez a fajta megjelenítés, sőt! Ezen kívül egy-két biblia bölcsességet is olvashattunk a néha komolytalan sorok között.

Tetszett a könyv, de a lezárása mondjuk lehetett volna más, mert (vigyázat, spoiler!) tulajdonképpen a testvéri szeretetre volt kiélezve, meg az isteni tanításra, hogy ugye önmagunkkal béküljünk ki, jók legyünk stb., szóval semmi szerelmi szál vagy nagy hepiendes beteljesedés nem volt. Kár.

Kata képregényei viszont nagyon jók!

Megjegyzések

  1. Ez a könyv nekem is itt van, kíváncsi vagyok rá nagyon, az előző nagyon jó volt, szétröhögtem magam rajta. :oD

    VálaszTörlés
  2. Szia, ez is jó, szétröhögős, de inkább csak az első fele. Kíváncsi vagyok, neked hogy tetszik majd, ill. mi lesz a véleményed róla!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább