Ugrás a fő tartalomra

Vujity Tvrtko: Fertő


Nyaralásunk során került kezembe ez a könyv, és kb. egy délutánom azaz pár órám volt rá, hogy elolvassam, de nem volt nehéz, mert gyorsan lehet haladni vele. Kicsit más, mint a többi Tvrtko könyv (é. Pokoli történetek sorozat), mivel itt csak egy téma van: az internet veszélyei gyermekeinkre nézve (pornográfia, pedofília), illetve hogyan óvjuk meg őket ettől a fertőtől.

Szörnyek a gyerekszobában! A világháló ma már létszükséglet. Öncsalás azonban, ha elhitetjük magunkkal, hogy a mi családi békénket nem fenyegetik a nem kívánatos internetes tartalmak. Egyetlen esélyünk van a tiltott vagy engedélyezett, de teljességgel lélekromboló internetes pornográfia (erőszakszex, pedofília stb.) ellen: kiismerni sunyi felbukkanási formáit, és felkészíteni gyermekeinket a veszélyre. Ebben lehet minden felnőtt – szülő, nagyszülő és pedagógus – segítségére ez a könyv!

Szülőknek kötelező! - olvasható a borítón, és a 18-as karika is mutatja, hogy néha bizony gyomor kell hozzá. Tvrtko hozza a megszokott (hatásvadász) formáját, ugye ő az, aki mindenhova elmegy, bejut, minden mocskot személyesen akar megtapasztalni. Részletes leírást kapunk pl. állatpornó forgatásról!!!

A könyv tényleg olyan hatásos, hogy elolvasása után minden szülő fejében megfordul, hogy soha többé nem engedi gyermekét az internet közelébe, sőt, még az utcára sem. Mondjuk az én kislányom még csak másfél éves múlt, de tudom, eljön majd az a korszak, hogy nem kontrollálhatom egyfolytában. Bár ha belegondolok, az én iskolás koromban (80-as évek) is ugyanúgy megvolt a veszély, akkor is voltak cukros bácsik, pedig akkor még híre-hamva sem volt az internetnek! Ezt egyébként Tvrtko is írja, hogy az internet nélkül is leselkednek ránk (gyermekeinkre) szörnyek. Csak az internet által ugye gyorsabban és egyszerűbben elérhető minden.

Persze azért nem kell rettegésben élni (szerintem), csak óvatosnak kell lenni, és figyelni kell gyermekünkre, és még ha nyúzottak is vagyunk napi gondjaink miatt, hallgassuk meg őt, mindig ő legyen az első!

Ami a legjobban tetszett különben a könyvben, az az utolsó fejezet, amelyben egy hosszú beszélgetés olvasható Réz Andrással, majd Ranschburg Jenővel... és talán tanácsokat is kaphatunk. Ajánlom én is szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusoknak egyaránt!

Vujity Tvrtko: Menekülés a Pokolból c. könyvéről pedig itt írtam.

Megjegyzések

  1. Ó, erre a könyvre nekem is fáj a fogam.

    VálaszTörlés
  2. Én az almádi könyvtárban találtam rá, sajna az utolsó előtti nap.
    Érdemes elolvasni, bár néha tényleg elég durva...!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább