Ugrás a fő tartalomra

Leiner Laura: Bízz bennem

Érdekes, hogy eddig elkerülte a figyelmemet Leiner Laura "Iskolák Versenye" trilógiája, ráadásul a Bízz bennem, amit most olvastam, a második trilógia első kötete. Tanítványom adta kölcsön nekem (LL regényekhez általában a hetedikes lányokon keresztül jutok).
Az első trilógia olvasása nélkül is bele lehet kezdeni, mert újak a szereplők, új a helyszín, és - mivel nem olvastam az előző versenyről - a feladatok, játékos megmérettetések, vagyis az egész szituáció az újdonság erejével hatott rám, hiszen, mint írtam, nem volt összehasonlítási alapom.

A Szirtes Gimnázium négy "balhésabb" tanulóját küldi az igazgató az idei Iskolák Országos Versenyére, ahol rajtuk kívül még tizenhat csapat mérkőzik meg. A tábor helyszíne a Hortobágy, a főszereplők pedig: a táncos Sára, a szőke Vivien, a jópofa Rajmund és egy copfos srác, Dominik. Ők alkotják a piros csapatot - a nagydarab fizikatanáruk "felügyeletével". A szereplők szerethetőek, a többi csapat tagjai is mind vicces és vegyes karakterek (pl. a sokat beszélő Panna, vagy a "gonosz" szürkék). A feladatok is ötletesek, a csapattagok pedig valóban nagyon logikusan gondolkodnak, amikor próbálnak kideríteni ezt-azt. Mindenki jól megállja a helyét. Eddig legalábbis.
Nem hiányozhat a műből a közösségi média sem: Instagram és TikTok posztok, az igazgató élő bejelentkezései, a kommentszekció, ahogyan ez lenni szokott.

Ebben a kötetben a negyedik feladatig jutunk el csupán, és őszintén, ezt egy picit bántam, hogy nem olvashattam rögtön tovább, hiszen hiába közel 500 oldalas a regény, pörögnek a lapok. (Az esős, pünkösdi hétvégén kb. két este alatt olvastam el!) Szóval most egy picit várnom kell, hogy megtudjam, mi lesz a következő feladata a csapatnak.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább