Innen indul a "nyomozás", amelyben a legjobb barátnő-kolléganő is segít. Ugyanakkor feltűnnek a régi emlékek, az iskola (Pagony), ahová jártak, a közös csetelések, a lakókocsi, a nagy tervek és vágyak utazással, mint minden kamasznál. Ámde a fiút nem olyan egyszerű megtalálni, és keresése közben újabb "érdekességek" kerülnek elő: mintha Lizzie elől titkola valamit a családja.
A családról jut eszembe, feltűnik egy kellemetlen nagynéni, egy unokatestvér, akik esküvőre készülődnek - ez is előhoz nem túl kellemes emlékeket a lányból, ugyanakkor alátámasztja, hogy bizonyos rokonokat jobb elkerülni.
Közben Lizzie mind közelebb jut Romanhoz, és számára is döbbenetes dolgok derülnek ki a fiúról. No és vajon ki és miért küldte el a levelet? Ráadásul amikor azt hinné az ember, hogy végre itt a boldogság, még akkor is jön egy csavar, egy sötét titok a múltból.
Kellemes kis regény volt, olvasmányos, néhol lassabban haladtam vele, de a nyomozós részek és a "várakozás" (vajon megtalálja-e a fiút), izgalmasabbá teszik. SPOILER A végét picit lezáratlannak éreztem, és címével ellentétben inkább szomorkásnak, mint boldognak.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése