A regény az ő naplóján keresztül mutatja be az időskor apró-cseprő problémáit, kellemetlenségeit, napi gondjait. Megtudhatjuk milyen gondolatok fordulnak meg egy idős hölgy fejében, akinek már nem sok öröme van az életben, ráadásul elveszítette szeretett férjét és egyik gyermekét is.
Miközben éli a nyugdíjasok megszokott hétköznapjait, és bántja, hogy mindig "le-nénizik", titkos tervet sző: megszökik és véget vet ennek az egésznek.
Attól féltem, hogy ez az utazás nem is fog megvalósulni, annyi váratlan tényező jött mindig közbe. De nem, Vilma nem adja fel, őt nem olyan kőből faragták: ha valamit a fejébe vesz, az úgyis lesz. Családjának, sőt, kedvenc szomszédjának, Walternak sem árulja el, milyen őrültségre készül. Mindvégig nagyon elszánt és kitartó, és habár csalódott, a humorát mégis megőrizte.
A távoli országba való menekülés azonban nem várt fodulatot hoz. Hiába készül "öngyilkosságra" és keresi direkt a veszélyes szituációkat - ami egyben megmosolyogtató és valahol keserű is -, a Sors mindig közbeszól. Az utazás lassan kezd kellemes nyaralássá alakulni, koktéllal, hajókázással és a jóképű szállodatulajdonossal.
Bár Vilma nem erre számított, a regény bebizonytja, hogy még közel a kilencvenhez is lehet boldog az ember, kipróbálhat új dolgokat, utazhat, világot láthat. Nem kell tehát "eltemetnie" magát. Akárha az élet nem olyan már, mint korábban, nehezebb, lassabb vagy fájdalmasabb, azért meg lehet találni a napos oldalt is, és azt, ami örömet okoz.
Kellemes kis könyv volt, néhol olyan meseszerű, néhol nagyon valóságos is.
Ajánlom időseknek és fiataloknak egyaránt!
Az írónő, Naomi Lawrence facebook oldala:
A hivatalos ajánlót itt olvashatjátok a moly-on:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése