Ugrás a fő tartalomra

Kerstin Gier: Az álmok első könyve

Eléggé érdekfeszítőnek ígérkezett a Silber trilógia első kötete: szép borító (igen, ez alapján vettem észre a könyvtárban), rejtélyes fülszöveg, ifjúsági regény - bár a többrészes olvasmányoktól néha tartok (ld. van hogy arra kényszerít, hogy olvassam el a többi részt is, még ha nem is szeretném), de azért nagy kíváncsian belevágtam.

Tényleg jól indult, pörögtek a lapok Az alapsztori az, hogy a főszeplő Liv (Olivia) és húga, akik eddig rengeteg helyen éltek már, Londonba költöznek édesanyjukkal. Új suli, új barátok és új élethelyzetek vannak kilátásban, főleg, hogy az elvált anyának komoly kapcsolata lett, és össze is akar költözni szerelmével. Így két mosthatestvér is képbe kerül, és innen indulnak a rejtélyes szálak, akarom mondani álmok.

Izgalmasnak tűnt, vajon álom-e vagy valóság, amit lát Liv a temetőben? Hogyan került oda? Továbbá, mi lehet az a rejtélyes, démoni szertartás, amire a fiatalok készülnek, és őt, a "szűzlányt" is be akarják vonni?

Sajnos(?) én túl realista vagyok, így néhol picit túlzásnak éreztem a történetet (álmokból, illetve ajtókon ki-be mászkálások), és az utolsó harmadánál kicsit lelassultam az olvasással, de szerencsére a vége is tartogat izgalmakat. Bár őszintén, én a fülszöveg alapján (ld. lent) nagyobb izgalmakra számítottam.

Tudom, nem én vagyok a célközönség, de igazi tiniregény, főleg azoknak, akik szeretik a rejtélyeket, hiszen az is van benne bőven, továbbá sulis dolgok, bál és természetesen szerelmi szál is.
A folytatást nem valószínű, hogy elolvasom, de az első kötet nem volt rossz.

A hivatalos ajánló (moly.hu):
Liv Silbr álmai az utóbbi időben meglehetősen félelmetesé váltak. Az egyik végképp nem hagyja nyugodni. Ebben az álomban egy temetőben járt éjjel, és szemtanúja volt, amint négy fiú komor hangulatú, mágikus rituálét hajt végre. Ezek a fiúk azonban nagyon is valós kapcsolatban állnak Livvel, hiszen Grayson és három barátja tényleg léteznek. ... De ami igazán ijesztő - még az éjszakai temetőknél is sokkal ijesztőbb -, az az, hogy a fiúk olyan dolgokat tudnak Livről, amiket nappal soha nem ejtett ki a száján - álmában viszont igen.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább