Ugrás a fő tartalomra

Mira Sabo: Amíg kinyílik a szemünk

Ez a könyv valóban nem egy rózsaszínű leányregény! Kegyetlen és durva, hogy röviden jellemezzem. Egy olyan világba nyújt betekintést, amit jobb, ha mi, az átlagemberek nem ismerünk. Gazdagság, erőszak, erotika, férfiuralom, nők megalázása. Nem, ez nem A szürke ötven árnyalata, aki ilyen céllal venné a kezébe a könyvet, azt lebeszélem róla nagyon gyorsan.

Adott egy fiatal nő, Radnay Szófia, aki vidéki kislányként költözik Budapestre. Itt kerül bele egy másik világba, és férjhez is megy Péterhez, a kispályás "gengszterhez". Ám mégsem ő okozza a vesztét.
Egy véletlen találkozásnak köszönhetően toppan be életébe a Férfi, Tamássy Áron, akinek onnantól kezdve a rabja lesz. Szó szoros értelemben.
Félelmetes volt olvasni a regényt. Egyrészt, hogy pénzzel és hatalommal mindent el lehet intézni, csak egy telefonhívásába kerül az embernek, és saját önző céljainak megfelelően iránytani tudja az egész világot, nem törődve a másik életével sem. Másrészt, hogy ezekben a  felsőbb körökben a férfiak szemében a nők semmit sem érnek, csupán rabszolgák, akik mind testi, mind lelki megaláztatásnak vannak kitéve. Hiába a csillogó luxus, a szenvedélyes(nek tűnő) szex, a nőnek nem lehet egy szava, egy ellentmondása sem, különben jön az erőszak.

Szofi persze, miután rádöbben, hova is csöppent, menekülni próbál, nem is egyszer. Ám a hatalom keze mindenhova elér, mindenhol megtalálják. Ha egyszer bekerültél ebbe a körbe, nincs kiút.
Megemlíteném még Áron bátyját, Zsoltot, neki is fontos szerepe van a történetben, illetve az ő "nőjét", Sárit, aki megalkuvóan él a megalázó kapcsolatban.
Igazából végig nem lehet tudni, hogy vajon sikerül-e Szofinak kilépnie innen vagy sem, nagyon izgalmas és kegyetlen a regény. 
Csak akkor olvasd el, ha van lelkierőd hozzá.

Mira Sabo könyvében mindennél tapinthatóbban és hitelesebben jeleníti meg a magyar elit exkluzív világát, merészen és provokatívan ír szexről és szerelemről, politikáról és alvilágról, családon belüli erőszakról, és mindenekfelett egy erős és bátor nőről, aki szenvedélyesen megküzd a szabad választás lehetőségével. (Bookandwalk ajánlója).

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább