Ugrás a fő tartalomra

Farmosi István: Mozgásfejlődés

Mivel vizsgaidőszakban vagyok, picit pihen a blog. Addig, is, hogy ne maradjak írás nélkül, bemutatom az egyik tankönyvemet, amelyből a gyerekfitneszre tanulok. Ez nem más, mint Farmosi István: Mozgásfejlődés című könyve.
 Úgy gondolom, hogy nem csak gyerekfoglalkozást tartó edzőknek és tesitanároknak, hanem anyukáknak is érdekes lehet ez a könyv. Megismerhetjük az egyes életszakaszok jellemzőit (csecsemőkör, első gyermekkor, második gyermekkor, serdülőkor stb.), végigkísérhetjük a mozgásfejlődést, a mozgások kialakulást, külön fejezetben a koordinációs és kondícionális képességeket. Gyakorlatokról és fejlesztési lehetőségekről is olvashatunk.
 Ami még tetszett, hogy csupán a gyermekkorra tér ki, hanem továbbmegy: olvashatunk a felnőttkori sajátosságokról, sőt, az időskorról is. Emellett a  sportolókról, a teljesítményről is szó esik. Táblázatok, rajzok, ábrák színesítik a könyvet. 
Részletesen megmagyaráz mindent, de nem tankönyvi száraz anyag, hanem nagyon is olvasmányos.
Szóval én most ebből (is) tanultam, és úgy érzem, hogy mind (leendő) edzőként, mind édesanyaként hasznos volt nekem.

A könyv, ahogyan olvasható:  a gyakorlatban tevékenykedő szakembereknek tanároknak, edzőknek, sport- és gyermekorvosoknak nyújt hasznos ismereteket.
Annyival egészíteném ki, hogy: valamint olyan szülőknek is, akiknek fontos a gyermekük egészséges fejlődése, és az, hogy megfelelően mozogjanak, sportoljanak.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább