A könyvtár nyári zárása előtt került a kezembe az Emma meg én című igaz történet folytatása.
Az első könyv egy látássérült lányról, és annak a vakvezető kutyájáról, Emmáról szólt: a mindennapjaikról, a kapcsolatukról, és a fiatal lány életének egyéb pillanatairól. Úgy fejeződött be, hogy Sheila egy sikeres műtétnek köszönhetően visszanyerte látását.
Itt folytatódik a történet, amelyben ismét sok érdekes esemény várható.
Először is felmerül a nagy kérdés: most, hogy Sheila már lát, mi lesz a kutyával? Aki vakvezetőnek már "nyugdíjas" (ld. 13 éves), és annyira összeszoktak, hogy a lány nem szívesen válna meg tőle. Gondolom nem árulok el nagy titkot, ha leírom, hogy a csokoládészínű labrador marad - lévén ennek a könyvnek is fontos szereplője lesz.
A másik érdekes dolog, amit kiemelnék, hogy milyen érzés lehet újból látni? Milyen lehet hirtelen visszatérni vagy belecsöppenni a látó világba? Milyen lehet az, hogy kimész az utcára, és körülötted fény, lámpaoszlop, fák, emberek mindenhol. Sheila meg is rémül az elején, és továbbra is csak Emmával hajlandó sétálni, sőt, még a szemét is becsukja, mert az adja neki a biztonságérzetet. Szépen fokozatosan szokik hozzá a külvilághoz.
Az élet mindeközben zajlik: Sheilának gyermeke is születik. Ami picit furcsa volt nekem, hogy úgy éreztem (de ezt az írónő is bevallotta), hogy sokszor a kutya fontosabb volt neki, mint a saját gyereke - például mikor egy hosszabb útra ment, a kutyáért jobban aggódott, mint a kislányáért, aki úgyis jól érzi magát a nagymamával is. Ebből is látszik a szoros kapocs a nő és a kutya között.
Sheila megírja a könyvét (ami a fent említett első rész), ezáltal beszélgetésekre is hívják. Sokat utazik, eleinte Emmát is viszi magával, aki egész jól tűri a nagy felhajtást.
Az új jövevényt, a papagájt már kevésbé.
A könyv borítója már sugallja, hogy lesz még két új jövevény a családban, két fiatal labrador, akik ugyan nem Emma kölykei, de annál jobban megszeretik egymást. Emma megöregszik, ami miatt Sheila aggódik. De boldogan él az egész család, ez a lényeg.
Aki szereti a kutyás történeteket, amelyek a harmóniáról, szeretetről szólnak, annak tetszeni fog ez a könyv is. Akár esténként olvasgatni, akár a nyári melegben a strandon, ahogyan én is tettem balatoni nyaralásunk alatt.
Az első részről ITT írtam.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése