Ugrás a fő tartalomra

Mihail Bulgakov: Kutyaszív

Sci-fi regény? Fergeteges komédia? Egy ültőhelyben felfalható bűntörténet? Bulgakov kisregénye mindez együtt, de legfőképpen üzenet 1925-ből: ne piszkáljunk bele az öntörvényű természetbe...

Nem sokat tudtam erről a kisregényről, mielőtt olvasni kezdtem volna, csupán annyit sejtettem, hogy egy kutyáról fog szólni. Így is kezdődik, mikor is Filipp Filippovics, az orvos, megtalálja a beteg, megsebzett, ázó-fázó kutyát egy kapualjban, és megeteti, majd hazaviszi. Eddig még nincs semmi furcsa a történetben.
(Figyelem! Cselekményleírást tartalmaz!)
Ám amint belépünk az orvos lakásába (akit egyébként társbérlők beköltöztetésével fenyegetnek a hatóságok, mivel túl sok szobája van), onnantól kezdve sejteni lehet, hogy valami szokatlan fog történni. Mégpedig a kutyával fog csinálni valamit. Az orvos ugyanis különös műtéteket hajt végre embereken, szerveket ültet át, állatokat preparál. Így Gömböc kutya is nagy átalakulásokon megy keresztül.
Érdekes volt olvasni, ahogyan a nagy műtét után Gömböc Gömbössé alakul, és ahogyan kezd átformálódni emberré(?), elkezd beszélni, először azokat a szavakat, amelyeket az utcán hallott, majd egyre öntudatosabb lesz. Még hivatalos nevet is választ magának, ami nem más, mint Poligráf Poligráfovics.
Innentől kezdve Filipp már bánja az egészet. A tudományos kísérlet ugyanis nem egészen úgy alakult, ahogyan kellett volna. Gömbös negatív emberi tulajdonságai ötvöződnek megmaradt állati tulajdonságaival (ld. macskakergetés). Tanulság, mint ahogyan a fenti idézetben is olvasható: ne piszkáljunk bele a természet rendjébe!
Hogy mi lesz a vége, azt nem árulom el, mindenesetre én más befejezésre számítottam - talán egy kicsit durvábbra.

Amit még fontos tudni a kisregényről, vagyis a politikai háttérről:
Bulgakov a forradalmat is erőszakos „Szervátültetésnek” tartotta, amellyel Oroszország 200 éves elmaradását óhajtotta volna mesterségesen behozni. Jóslatát a „Kutyaszív”-ben fogalmazza meg. Ezt a könyvet keresték, amikor házkutatást tartottak az írónál. A kézirat negyedszázaddal írója halála után titokban Párizsba vándorolt, és ott jelent meg először.
(moly.hu)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Dr. Metzing Miklós: Gimnasztika

Mint látjátok, ismét nagyon eltűntem, ám ennek megvan az oka. Elkezdtem egy okj-s tanfolyamot, gyerekfitnesz oktatónak tanulok (a Zumba és Zumba Kids oktatói papírom ugye megvan, tartok is gyerekeknek órát, ám ez kevés, ezért is vágtam bele ebbe a tanfolyamba). Így mostanában ilyen olvasmányaim vannak, mint Dr. Metzing Miklós Gimnasztika könyve. Szerintem akinek nem kell levizsgázni belőle (mint nekem), annak is érdekes lehet ez a tankönyv. Bár viccesnek tűnhet laikusok szemében, hogy pálcikaemberekkel ábrázol, ezek mind-mind fontos elemek ahhoz, hogy jó órát tudjunk tartani, és ismerjünk minden mozdulatot. A könyv részletesen végigvezet minket a gimnasztika rejtelmein, kezdve az eredetével, alapfogalmakkal, de a gyakorlatrendszereket és a szakkifejezéseket is nagyon jól bemutatja. Mindez hol pálcikaemberekkel, hol képekkel is illusztrálva. Persze ahhoz, hogy valaki jó edző vagy tornatanár legyen, nem elég bemagolni a könyvet, hanem gyakorlatban is "nagyon ott kell len