Ugrás a fő tartalomra

Buglyó Gergely: Oni - Szürke vér

Őszintén bevallom, hogy a fantasy műfaja eléggé távol áll tőlem, ám mivel egy hétvége erejéig "átmenetileg" hozzám került a könyv, úgy döntöttem, nem hagyom olvasatlanul. 
Ami rögtön megtetszett benne, és mondhatni Buglyó Gergely regénye ebben tér el a szokásos fantasy műfajtól, hogy egyrészt Magyarországon, egy kis dunántúli faluban játszódik, másrészt pedig, hogy a szereplői hétköznapi alakok, vagyis tizenéves iskolások. Ennek köszönhetően sokkal személyesebb a mű, könnyebben tudtam olvasni és beleélni magam a történésekbe és szereplők sorsába.

Áron és testvérei hétköznapi tizenévesek. Vagy mégsem? Miért lesz szürke a vérük, ha napfény éri, és miféle titkot rejt apjuk állóórája? Amikor új lány érkezik az iskolába, csakhamar elszabadul a pokol, és kiderül, hogy hőseinknek még a tanárok közt is akadnak ellenségeik. Áron útja az álmos dunántúli kisvárosból egy lidérces kriptán, majd egy különös szentélyen át egyenesen Barathrum, az alvilág sötét mélységeibe vezet.

Mint az ajánlóban is olvasható, adott három testvér, akik különlegesek, "szürke vérűek" és természetfeletti erővel rendelkeznek. Édesapjuk, még amikor egészen kicsik voltak, eltűnt (állítólag elutazott). Nátán, Áron és Lili különleges tulajdonságaiktól eltekintve ugyanúgy élik a tizenévesek életét, iskolába járnak, bandáznak. Mikor megjelenik az új osztálytárs, a gyönyörű, vörös hajú Anna, sok minden megváltozik. Wereczkey Anna magyar, de Japánban élt, és most családjával visszatért a gyökereihez. A fiatalok nyomozni kezdenek a rejtélyes Wereczkey kripta után, közben az iskolában is egyre furcsább dolgok történnek.

Tetszett, hogy a humor is bele volt szőve a műbe. Adott egy veszélyes, félelmetes szituáció (az alvilágban vagy éppen a kórházas jelenetben), és valaki, pl. Lili beszól valami totál oda nem illőt - ezáltal enyhül a feszültség és még egy mosoly is megjelenik az olvasó szája szélén.
Jó ötletnek (és poénnak) tartottam, hogy a tanárok közt is vannak nem emberi lények is! Most őszintén: melyik diák nem játszott még el ezekkel a gondolatokkal? (Talán a tizenéves Buglyó Gergely fejében is megfordult egy-egy "nem normális" tanárával kapcsolatban, hogy nem is ember, hanem gonosz, alvilági lény?)

A japán mitológia bevonása a műbe, főleg nekem, aki abszolút nem jártas ebben a világban, kis utánaolvasást igényelt, bár végül is a könyvben is megmagyarázzák, hogy ki is az az Oni.
A történet a vége felé vált át igazi fantasyba, ám ezzel a lendülettel hirtelen véget is ér. Sajnos a kakukkos óra titka sem derült ki ebből a részből. De mivel a mű trilógia, akinek bejött az első rész, az folytathatja. (Korábbi bejegyzéseim egyikében már írtan, hogy sosem értem, miért kell minden könyvből trilógiát csinálni, de ez már az én bajom.)

Aki nem szereti a fantasykat, de ifjúsági regényeket szívesen olvas, annak ajánlom, hogy ezzel a könyvvel kezdje el megismerni a műfajt.

A szerzőről: Buglyó Gergely 1980-ban született Debrecenben, Orvosi diplomát szerzett. Jelenleg a Debreceni Egyetemen dolgozik kutatóként és oktatóként. Gyermekként szerette meg az irodalmat: először csak olvasta, később aktívan művelni kezdte. Legfőképp a fantasy-történeteket kedveli.

A trilógia hivatalos oldala: http://www.onitrilogia.hu/
A könyvbe pedig ITT tudtok beleolvasni.

A könyvet "közös könyvesünknek", a Könyvfalóknak ajánlotta fel a Gabo Kiadó, köszönet érte!
(A Könyvfalókban egyébként  itt olvashatjátok ugyanezt az írást.)

Megjegyzések

  1. Szia, díjat kaptál tőlem:
    http://azajtom.blogspot.hu/2013/05/dijat-kaptam.html

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább