A harmadik rész után rögtön belevágtam a sorozat következő részébe, amely a Barátok címet viseli.
Az eddig olvasott négy könyv közül ez tetszett nekem a legjobban, mivel itt végre talán elindul valami a két főszereplő között. Azt azért hozzá kell tenni, hogy Reni is és Cortez is elég vakok, Reni is csak él a saját kis világában, a saját gondolatai között, írja a naplóját, brühühü-zik, közben nem vesz észre dolgokat.
Aranyosak voltak nagyon a Virággal kapcsolatos történések, a kezdeti titkolózása, és vicces volt Kinga nyomozása ezügyben.
Apropó, Kinga! Nekem ő lett a kedvenc szereplőm! Nagyon bírom a határozott, nyers stílusát, ami valójában sérült lelket takar. Vele tudok a legjobban azonosulni. (Talán mert én is ilyen vagyok?)
A motoros jelenet is izgi volt, végre Reni kicsit lázad. :)
Ami nem tetszett, hogy Reni többször is Arnoldot, a barátságot választja, ahelyett, hogy azzal lehessen, akibe elvileg bele van zúgva. Ezzel persze megbánjta Cortezt és "hülyíti" a másik fiút. Azzal mondjuk egyetértek, hogy Arnold tényleg igaz barát, és soha nem tett neki rosszat. A többiek meg azért elmondhatták volna Reninek a Vikivel kapcsolatos változásokat, de ugye természetes az is, hogy "jaj, ne mondd el senkinek" - mindenki titkolózik, és nem akarja elárulni a társát, lehet ez a Vikis dolog, vagy hogy ki megy el év végén.
A balatoni osztálykirándulás viszont... húúú... jaj, de jó! Gimis akarok lenni megint! :)
Természetesen a könyv lezárása rejtélyes és nyitott, ezért amint tudom, olvasom is az ötödik részt! Már letöltöttem, de most más könyvek is várnak rám. De visszatérek még a Szent Johannába! :)
Kedvenc idézetem (Kinga vs. Ricsi):
- Na, látom, a hülyegyerek talált magának játékot - lépett hozzánk Kinga, és fitymálva meredt a kis robogóra.
- Mondja ezt az, aki még lóval jár - bólogatott Ricsi.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése