Ugrás a fő tartalomra

Nicholas Evans: Semper Fortis

Nicholas Evans korábban olvasott könyvei mély nyomot hagytak bennem, ezért örültem, mikor megpillantottam könyvtárunk sikerlistás polcán az író új regényét, amely a Semper Fortis címet viseli.
Evans nagyszerűen ír családokról, emberi kapcsolatokról, és, mint főleg korábbi regényeire volt jellemző, az állatok (lovak) és szép tájak sem maradhatnak el történeteiből.
Szívbemarkoló regénye ezúttal egy kisfiúról, Tommyról szól, aki bentlakásos iskolába kényszerül. A történet két idősíkon zajlik, egyrészt megismerhetjük Tommy életét, másrészt a felnőtt Tomot, akinek a fia bajba keveredik, katonai bíróság elé kerül. Ez a negatív esemény idézi elő a férfiban a múltat.
Már a regény felütése, a börtönjelenet sem hagyja nyugodni az embert. Vajon mi történhetett?
Ezután, mint írtam, olvashatjuk a kis Tommy történetét, aki számára nyolcévesen válik világossá családjának nagy titka, hogy ki is ő, mi is ő. Tommy, aki nagy westernfilm rajongó, a iskolai megaláztatások után egy valóságos álomvilágba kerül - nővérének, a színésznő Dianának köszönhetően, aki a híres filmsztárral, Ray-jel jár. Ám hamarosan az álomvilág szörnyű fordulatot vesz. Persze vannak apró jelek, amiből sejteni lehet, hogy még Hollywoodban sem minden fenékig tejfel, és hogy a híres filmszínész sem biztos hogy az, akinek hisszük. A vége meg egyenesen megrázó, és szívbe markoló, és hűen bizonyítja, hogy egy anya mit meg nem képes tenni a gyermekéért!

Ez a könyv is tetszett tehát, bár egyes részek nagyon sűrűek voltak, nyilván Evans mindent (mellékszálat, múltbéli eseményt, családi kapcsolatot) részletesen szeretett volna felvázolni, hogy ne maradjon kérdéses pont az olvasóban.

Nicholas Evanstól korábban az alábbi regényeket olvastam és írtam is itt róluk:
Viharhegy (még mindig ez áll nálam az első helyen!)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább