Robin Maxwell: Ó, Júlia

Nem vártam sokat ettől a könyvtől, egyrészt mivel Shakespeare híres  művének a feldolgozása, másrészt pedig féltem, hogy túl csöpögősre sikeredett. Ám be kell hogy valljam: nagyon tetszett a könyv! Két nap alatt kiolvastam (pedig szinte csak jártamban-keltembe, villamoson utazva van mostanság időm olvasni), olvasmányos volt tehát, meg eseménydús, és hűen követte az eredeti fonalat - természetesen kibővített eseményekkel és háttér-történésekkel, ezeket jó volt olvasni, megismerni. Ezen kívül nagyon tetszettek a Dante idézetek.

A könyv, bár feldolgozás, nem ma és nem is a közelmúltban, hanem 1443-ban játszódik. A helyszín pedig ezúttal Firenze. A két főszereplő neve természetesen itt is Júlia és Rómeó. Júliát férjhez akarják adni az egyébként eléggé antipatikus Jacopóhoz, pedig a szíve Rómeóért dobog. (Mondjuk érdekes módon ebben a regényben nem éreztem annyira az ellenségeskedést a két család között.) Kedvenc részem, mikor a férfiruhába öltözött Júlia éjszaka kiszökik a városba Rómeóval. Persze sajnos itt is várhatóak negatív események. Az utolsó pillanatig abban reménykedtem, hogy ez biztosan más lesz, mivel feldolgozás, szóval reménykedtem valamiféle happyendben. Ám hogy az írónő hogyan fejezi be a könyvet, maradjon titok.

Robin Maxwell, az angol történelmi regények népszerű szerzője nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy újraírja Shakespeare egyik legnépszerűbb drámáját, a Rómeó és Júliá-t. Az írónő ezúttal is történelmileg hiteles regényt írt: a halhatatlan szerelmesek története Verona helyett a reneszánsz Firenzében játszódik. Miközben megismerhetjük a nyüzsgő város hétköznapjait, kibontakozik előttünk egy ifjú pár szerelmi története, amely nem kevésbé drámai és szívszorító, mint a nagy költőé, ám ezúttal azt is láthatjuk, mi zajlik a kulisszák mögött.