Frédérique Deghelt: Valaki másnak az élete

Bár eléggé sablonosak az olyan könyvek és filmek, amikor is a főszereplő hirtelen a másik énjének a bőrében ébred, kihagyva jó néhány évet vagy évtizedet életéből,  természetesen nem emlékezve semmire, ez a könyv mégis felkeltette az érdeklődésemet. Bár sejtettem, hogy nem a humoros kategóriába sorolható, mint Sophie Kinsella: Emlékszel rám? című regénye, a címe, leírása és borítója alapján egy izgalmakkal (netán krimi szállal?) átszőtt történetre számítottam. 

Persze, izgalmas volt, abból a szempontból, hogy mi, olvasók sem tudtuk mi történt Marie-val, aki 12 év kihagyása után ébredt fel úgy, hogy a férfi, akivel előző este megismerkedett és ágyba bújt, tulajdonképpen a férje, és két (sőt, mint később kiderül, három!) gyerekük van! Marie elkezd tehát nyomozni, persze úgy, hogy Pablo (férj) ne vegyen észre belőle semmit. Miközben keresgél, kutat az emlékezetében, egyre inkább felfedezi önmagát. Annyit sejteni, hogy valószínűleg azért vesztette el az emlékezetét, mert valami szörnyűség történt vele, ám végül kiderül, azért mégsem olyan szörnyűség volt, mint amit elképzeltem.

Inkább párkapcsolat- és házasság elemzős ez a könyv. Mi változik meg tizenkét év után egy férfi és egy nő között, mire figyeljünk, ha gyerekünk születik, milyen buktatók lehetnek egy kapcsolatban, amikor már csak napi rutinok szintjén kommunikálunk a párunkkal (Elhoztad a gyereket? Befizetted a csekket? stb.), és hogy mennyire fontos, hogy figyeljünk a másikra, a férfi is a nőre, a nő is a férfire, és hogy képesek legyünk megbocsátani! Hát, talán emiatt hasznos volt a könyv, mert ilyenkor akarva-akaratlanul is elgondolkozunk rajta, mi hogyan élünk a párkapcsolatunkban, de egyebek iránt nem egy izgalmas regény (sajnos voltak benne unalmasabb részek is), inkább a lelkizős kategóriába sorolnám.

A szerző, Frédérique Deghelt Párizsban élő író, újságíró, televíziós rendező. A Valaki másnak az élete a második regénye.