Koa-könyvek

Olaszország, titkos házasság, társadalmi ellentétek, veszteség, harc egy gyermekért - ezekkel a szavakkal összegezném Edward Morgan Forster regényét.  Az özvegy Lilia Herriton- rokonai rábeszélésére - egy Caroline Abbott nevű hölggyel Angliából Olaszországba utazik, ahol is szerelmes lesz és házasodni készül. Az angol rokonok (Philip és Harriet) persze gőzerővel tiltakoznak ezellen. Főleg (ez számomra kicsit megmosolyogtató volt), mert Gino, a választott férfi egy fogorvos fia, tehát rangon aluli a gazdag Liliahoz képest! A házasságot nem lehet megakadályozni, ám Lilia később rájön, hogy nem jól választott, férje egy gazember. (Kedvenc részem, amikor megszökik sétálni, mert a férje azt sem engedni neki.) Majd, és ezzel nem árulok el titkot, mivel a könyv fülszövegében is elolvasható, belehal gyermeke szülésébe. A regény igazi cselekménye tulajdonképpen itt kezdődik, mikor is elindul a harc a gyermekért, az angliai rokonok ugyanis méltó körülményeket szeretnének tudni a gyermeknek.

Bár eléggé sablonosak az olyan könyvek és filmek, amikor is a főszereplő hirtelen a másik énjének a bőrében ébred, kihagyva jó néhány évet vagy évtizedet életéből,  természetesen nem emlékezve semmire, ez a könyv mégis felkeltette az érdeklődésemet. Bár sejtettem, hogy nem a humoros kategóriába sorolható, mint Sophie Kinsella: Emlékszel rám? című regénye, a címe, leírása és borítója alapján egy izgalmakkal (netán krimi szállal?) átszőtt történetre számítottam.  Persze, izgalmas volt, abból a szempontból, hogy mi, olvasók sem tudtuk mi történt Marie-val, aki 12 év kihagyása után ébredt fel úgy, hogy a férfi, akivel előző este megismerkedett és ágyba bújt, tulajdonképpen a férje, és két (sőt, mint később kiderül, három!) gyerekük van! Marie elkezd tehát nyomozni, persze úgy, hogy Pablo (férj) ne vegyen észre belőle semmit. Miközben keresgél, kutat az emlékezetében, egyre inkább felfedezi önmagát. Annyit sejteni, hogy valószínűleg azért vesztette el az emlékezetét, mert valami szö

Ha akarsz egy jót röhögni, és totálisan le akarod fárasztani az agyad, akkor olvasd el a Tékasztorik című könyvet, amely nemrégiben jelent meg a Silenos Kiadó gondozásában, és amely Bihari Viktória azonos című blogjának írásait szedi csokorba. (A blogot kb. decemberben kezdtem el olvasni, de nem olvastam teljesen vissza, így az írások nagy része az újdonság erejével hatott rám.) Viki - mily meglepő - egy videotékában dolgozik (dolgozott), ahová a "kedves vevők" napi szinten szállítják a jobbnál jobb sztorikat. Ám nemcsak a tékába betérő különböző korú, nemű és társadalmi csoportból származó emberek "hülyeségeit" írja le, hanem olvashatunk Faterról és kis csapatáról, gyerkőcökről és okos szüleikről, és még "sokan másokról". A könyv stílusa - leszámítva hogy humoros - eléggé szókimondó, de pont emiatt jó! Hamar, szinte két nap alatt jövet-menet (magamban röhögve) kiolvastam, olvastam a "négyeshatoson", a földalattin, a homokozó szélén ülve a játsz

A könyv rejtélyes címe és tartalma egyből felkeltette az érdeklődésemet. A gyógynövények termesztése, gyógyításra való felhasználása mindig is misztikusnak tűnt számomra, és ebben az ifjúsági regényben bőven vannak misztikus és rejtélyes elemek. Már ha csak az apa méregkertjére gondolunk, ahová lányának, Jessamine-nak tilos a belépés. Vajon miért? A 18. század végén járunk: Jessamine Luxton a Hulne Apátság romjai között él édesapjával, a köztiszteletben álló gyógyszerésszel, akinek élete célja, hogy minél többet megtudjon a gyógyhatású növényekről. Ennek érdekében a világ minden tájáról igyekszik beszerezni a különlegesnél különlegesebb egyedeket, melyek közül a legveszélyesebbeket egy zárt méregkertben tartja. Egy napon különös fiú érkezik a Hulne kunyhóba: a neve Gyom és a jelek szerint rendkívüli kapcsolat van közte és a növények között. Kicsoda Gyom Mi lehet a titka? És mi készül a méregkert falai mögött? - teszi fel  a kérdést a könyv ajánlója. A regénnyel úgy voltam, ho