Ugrás a fő tartalomra

Jodi Picoult: Törékeny

Sokat hallottam-olvastam már Jodi Picolutról, így ideje volt, hogy én is elolvassam legalább az egyik könyvét. A Törékeny c. könyv tökéletes választás volt elsőre!
Korábban már hallottam az ún. üvegcsontú gyerekekről, akiknek a csontjai, ahogyan a betegség nevében is benne van, olyan törékenyek, mint az üveg, tehát egy kisebb ütéstől vagy nagyobb tüsszentéstől rögtön eltörhetnek. Borzasztó lehet, mit ne mondjak.
Nos, ez a regény is egy ilyen betegséggel küzdő kislányról, Willow-ról szól. Édesanyjával (Charlotte), apjával (Sean) és féltestvérével-nővérével, a kamasz Amelie-vel él együtt - látszólag boldog család. Ám egy Disneyland-es látogatás és egy újabb szerencsétlen baleset elindítja a lavinát! Az anya, Charlotte, ugyanis úgy dönt, hogy bepereli szülész-nőgyógyászát, vagyis a legjobb barátnőjét, Pipert, csak mert a terhesség alatt későn diagnosztizálta a bajt, és ha előbb megtudja, lehet, hogy meg sem tartotta volna a babát! Na, tipikus amerikai sztori, gondoltam, ezek aztán mindenkit beperelnek mindenért, ebből élnek! Charlotte is perel, hogy pénzt kapjon, amit majd Willow gyógykezelésére fordíthat, akit ugye elvileg meg sem szült volna. Ördögi kör. A család persze szétesik, Amelie bulímiás lesz, Charlotte pedig elveszíti legjobb barátnőjét, sőt, kislánya bizalmát is.

Idéznék, mert nagyon elgondolkodtató:
"Ha Down-szindróma vagy csonttörékenység miatt el lehet vetetni egy gyereket, mi történik, ha már a kinézet és az érzelmi intelligencia is látható lesz magzati korban? Mi van azokkal a szülőkkel, akik csak fiút akarnak, de kiderül, csak lányuk lesz?"

A történet tulajdonképpen a pereskedésről + a bírósági tárgyalásról szól már ezek után. Ami nagyon tetszett benne, hogy minden fejezetet más mesél el: Marin, az ügyvédnő, aki a szülőanyját keresi, Amelie, Piper, Sean Charlotte - így mindenki életébe és gondolataiba bepillantást nyerhetünk.
Hogy mi a per kicsengése, nem árulom el. Ám mikor minden végre lezajlik, az írónő még egyet csavarint a történeten - ezúton végre Willow is "megszólal". Nem értem, miért kellett ez a drámai befejezés... Mert anélkül is éppoly hatásos volt a könyv...

Az üvegcsontúságról, mint betegségről itt olvashattok:
http://www.uvegcsont.hu/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább