Ugrás a fő tartalomra

Fejős Éva: Bangkok, tranzit


Annyit hallottam/olvastam már Fejős Éva könyveiről, hogy most már muszáj volt nekem is beszereznem (pontosabban kölcsönkérnem) az egyiket.
Fejős Évát természetesen én is a Nők Lapjából ismerem, így reméltem, nem fogok csalódni a regényben.

Összességében nem is csalódtam. Kedves, könnyed kis olvasmány. Az elején több szálon fut, ugyanis több szereplő sorsát, pontosabban útkeresését kísérhetjük figyelemmel, akik mind Bangkokba érkeznek – felejteni, újrakezdeni, keresni valakit vagy csupán kikapcsolódni.
A szálak természetesen a végére összefutnak, már a regény közben lehet sejteni, ki kivel kapcsolódik majd össze, de azért vannak nem várt esmények is - na meg persze szerelem, szex, veszteség, fájdalom és múltbéli események kísértése.

Hogy egy kicsit kötekedjek is: egyes részek/életutak túl részletesen vannak kifejtve (ld. Helen múltja), egyes események meg épphogy megemlítve, talán ez a regény egyetlen „hibája”. (És Paul betegsége sem igazán világos számomra, olyan hirtelen és furcsán derül ki a végén, hogy most mi is van.)

Ami viszont nagyon tetszett az az, ahogyan Fejős Éva bemutatja ezt a titokzatos keleti világot. Látszik, hogy ismeri az országot, olyan élethűen ír le mindent. Komolyan kedvet kaptam hozzá, hogy Thaiföldre utazzak! :)
Ahogyan Molnár Gabriella, a Nők Lapja főszerkesztője fogalmazta: „Kalandos utazást ajándékozott nekem ez a könyv. Ráadásul olyan luxusban volt részem, mint még soha: a távoli jött hozzám közel, az egzotikus meghitté vált, az idegen ismerőssé. A tájak, a sorsok, az emberek –élhettem kicsi az ő életüket.”

Fejős Éva eddigi regényei: Csajok, Hotel Bali, Eper reggelire. Május végén fog megjelenni: A mexikói c. új könyve. Hivatalos honlapja: www.fejoseva.hu

Megjegyzések

  1. Én ennek a könyvnek az elolvasása után tettem fel Bangkok-ot a "Jó lenne elutazni, de tuti sose fogok" listámra. :o) Szinte láttam magam előtt. :o)

    VálaszTörlés
  2. Én is így voltam/vagyok ezzel, pedig korábban sosem vonzott Bangkok :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább