Ugrás a fő tartalomra

Catharina Habsburg-Lothringen: Marie Antoinette


Lassan már két éve, hogy karácsonyi ajándékként kaptam ezt a könyvet, de még ennyi idő után is szívesen ajánlom mindenkinek. Hogy miért? Mert ha úgy vesszük, igaz, hogy történelmi témát dolgoz fel, de nem egy szárazan unalmas, életrajzi regény, hanem Catharina Habsburg-Lothringen elbeszélésének köszönhetően érdekes és fordulatos. Miközben olvastam, átéltem Marie Antoinette érzéseit, gondolatait, megpróbáltatásait, úgy, hogy mindemellett olyan történelmi eseményekhez is közelebb kerültem, amiket az iskolában nem nagyon, vagy csak megemlítve tanítottak.

Részlet az ajánlóból:
"Miként vált az osztrák kislányból ünnepelt és irigyelt francia királyné, akit a nép haragja a döntő órán mégis guillotine-ra ítélt? Hogyan élt szerelemtelen, de életre szóló házasságban, és miként uralkodott a gyengekezű király helyett? Miért szenvedett sokáig a gyermektelenségtől, és hogyan búcsúzott a kis trónörököstől halálának éjszakáján? Habsburg Katalin lenyűgözően olvasmányos könyve megdöbbentő újdonságokkal szolgál a tékozló ruhavásárlásairól, féktelen kicsapongásairól, kártyaszenvedélyéről és számos szeretőjéről elhíresült, de mindig arisztokratikus tartású, erős akaratú és bátor királynéról."

A szerzőről:
"Habsburg Katalin 1972-ben született az osztrák Rudolf főherceg és második felesége, Anne Gabrielle de Wrede hercegnő házasságából. Ő a legfiatalabb az elhunyt Károly császár, magyar király és hitvese, Zita 33 unokája közül. Gyermekkorát Belgiumban töltötte. Tanulmányait az Egyesült Államokban, a leuveni egyetem politikatudományi szakán, majd Madridban végezte, ahol a Radio Espana szerkesztője lett, majd tanszékvezető. Itt ment férjhez Aragóniai Maximilien Secco grófhoz, akitől két fia született. Családjával az olaszországi Bresciában élnek. "

A könyvet természetesen megfilmesítették, melyet szintén volt szerencsém megnézni. (A főszerepet Kirsten Dunst játssza, nekem ő az egyik kedvenc színésznőm, és szerintem illik is hozzá a szerep.) A film azért picit más mint a regény, szóval nekem a könyv jobban tetszett, úgy az egésznek más a hangulata (kicsit amerikaibb), a vége meg nyitottabb, nincs olyan konkrétan befejezve és lezárva mint a könyv. Akit érdekel, tekintse meg a filmajánlót!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább