Nem költöznék Egyiptomba, az biztos. Turistaként is maximum télen (ami ugye ott sem olyan tél) utaznék el oda, ugyanis az 50 fokos kánikulát, a folyamatos izzadást sem bírnám. Pedig, ahogyan Durica Katarina bemutatja a könyvében, nagyon érdekes világ, csak éppen nem európai embernek (nőnek) való, pláne hosszútávú letelepedésre. Katarina - avagy a főszereplő Karolina - szerelmi csalódása után dönt úgy, hogy elmenekül Egyiptomba, és idegenvezetőként kezd el dolgozni Kairóban. A turistacsoportok kalauzolása mellett azonban egyre inkább kezdi felfedezni eme különleges világot, és belelát olyan dolgokba, amit egy "mezei" turista a luxusszálló medencéjének partjáról észre sem vesz. Mondjuk az köztudott, hogy a férfiak nagyon közvetlenek, és odavannak az európai nőkért. Katarina beavat minket, olvasókat is abba, hogy hogyan "élnek meg" a fiatal férfiak a gazdag, középkorú, európai nőkből, akiket otthon elhanyagolnak, törődésre vágynak, vagy csupán a szürke hétköznap...
"A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a lelkében hordoz." (C. R. Zafón)