Koa-könyvek

Képregény rovat még nem volt ebben a blogban. Ám nemrégiben előkerült a gondosan elrakott gyermekkori képregényeim egy része (sajnos nem az összes), és kislányommal újból olvasgatom őket. Van köztük Nils Holgersson, Rózsaszín Párduc, Garfield, de amiről most ez a bejegyzés szólni fog, az nem más, mint Bobo! Aki a nyolcvanas évek végén volt kisiskolás, biztosan emlékszik rá, amikor szinte egyidőben megjelent a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat gondozásában a gyerekek két új kedvence, a Bobo és a Góliát képregény! (30 Ft-ba került akkoriban, havonta jelent meg, és milyen nagy boldogság volt, mikor megvették a szüleink!) Bobo egy erdei manó (bár őszintén szólva, pontosan sosem tudtam, hogy miféle lény), aki a Nagyerdőben, a Barlang-lakban él. Ott talál rá a bűvös távcsőre, amelyet egyik őse hagyott rá. A mókás és tanulságos történetekből megismerhetjük az erdő lakóit, Klárit, Utas Gusztit, a Szőrmókokat, és persze Róka Miskát. A kedves kis meséken kívül rejtvények, fejtörők is

Mi történik, ha egy frissen társtalanná vált anya új életet kezd? Ha van sok pénze, övé lehet a világ. Ha nincs, akkor munkát keres, lakást kajtat, gyurmázik a gyerekkel, összeül a barátnőivel, hogy együtt kutassák a párkapcsolatok miértjeit és a pasifogás taktikáit, mert nem jó egyedül. És néha bizony csúnyán melléfog, ebben is, abban is. Sok mulatságos és hajmeresztő dolog megtörténhet, ha egy mindenre elszánt szingli anya akcióba lép. Ez a könyv pont olyan volt, mint amilyennek elvártam, se több, se kevesebb. Könnyed olvasmány, kikapcsolja az agyat, és fogjuk rá, hogy néha még humoros is. Az alapszituációt mondjuk kicsit furcsállottam, vagyis hogy a főszereplő nő (Novák Zsuzsi), egy viszonylag normális házasságból (tehát se megcsalás, se semmi) kilép, csak mert úgy érzi, a férje életét éli, nincs szabadsága, és emiatt inkább hazaköltözik Olaszországból Magyarországra 4 éves kislányával. Innen indul maga a történet. A könyv - amely tulajdonképpen Zsuzsi naplója - jól

Nicholas Evans korábban olvasott könyvei mély nyomot hagytak bennem, ezért örültem, mikor megpillantottam könyvtárunk sikerlistás polcán az író új regényét, amely a Semper Fortis címet viseli. Evans nagyszerűen ír családokról, emberi kapcsolatokról, és, mint főleg korábbi regényeire volt jellemző, az állatok (lovak) és szép tájak sem maradhatnak el történeteiből. Szívbemarkoló regénye ezúttal egy kisfiúról, Tommyról szól, aki bentlakásos iskolába kényszerül. A történet két idősíkon zajlik, egyrészt megismerhetjük Tommy életét, másrészt a felnőtt Tomot, akinek a fia bajba keveredik, katonai bíróság elé kerül. Ez a negatív esemény idézi elő a férfiban a múltat. Már a regény felütése, a börtönjelenet sem hagyja nyugodni az embert. Vajon mi történhetett? Ezután, mint írtam, olvashatjuk a kis Tommy történetét, aki számára nyolcévesen válik világossá családjának nagy titka, hogy ki is ő, mi is ő. Tommy, aki nagy westernfilm rajongó, a iskolai megaláztatások után egy valóságos álo

Kippkopp és Tipptopp,  a két gesztenyefigura nálunk azután lett nagy kedvenc, miután megnéztük a Kolibri Fészekben a mese alapján készült bábelőadást. (Ennek már  több, mint egy éve.) Ezután kaptuk meg a Kippkopp és a hónapok című könyvet. A könyv tizenkét meséből tevődik össze, akárcsak a tizenkét hónap, hiszen minden hónapot egy mese alapján mutat be Marék Veronika. Januárban például hóembert építenek, májusban pipacsot ültetnek, júliusban fürdenek a tóban, októberben szüretelnek, és  decemberben a karácsonyfa-díszítés a téma. Mindegyik mesének van tanulsága, és a barátságról szólnak. Sok kis állat is szerepel bennük, úgy mint süni, vakond, csigák, béka, madárfiókák. Aranyos kis könyv, elsősorban 2-4 éveseknek ajánlanám. A bábelőadásról pedig a Kolibri Színház oldalán tájékozódhattok, illetve ajánlós blogomban itt írtam róla. A mesedarabnak van folytatása is, Kippkopp gyerekei , ám azt még nem láttuk.

Sajnos nem tudok anélkül írni erről a könyvről, hogy ne vonjak párhuzamot A szürke ötven árnyalatá val (E.L. James regénye, itt írtam róla). Sőt, többször éreztem úgy olvasás közben, hogy "szürke utánzat" a könyv, pedig azért eltér a történetük. Lucy Delacourtnak nem álmai netovábbja a mostani beugró állás, de legalább fizetni tudja a számláit... egyelőre. Napjai fénypontja a reggeli liftezés: sikerül mindig úgy időzítenie, hogy mindennap láthassa a jóképű ismeretlent. De minden megváltozik, amikor egyik reggel az idegen a liftben elcsábítja a meghökkent Lucyt. Rá nem jellemző módon a lány ellenkezés nélkül megadja magát, és még csak nem is sejti, hogy buja kalandja a titokzatos férfival, akinek még a nevét se tudja, érzéki élmények egész sorozatát indítja el és örökre megváltoztatja az életét. A főszereplő, Lucy, egy teljesen átlagos kinézetű, fillérekért dolgozó lány, szóval nem az a típus, akit egyből észrevesznek a férfiak (szürke párhuzam 1). Mégis fe