Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december, 2012

Karácsonyi szünet

BÉKÉS, MEGHITT ÜNNEPEKET KÍVÁNOK MINDEN KEDVES BLOG-OLVASÓNAK, ÉS SOK JÓ KÖNYVET A 2013-AS ÉVRE IS!

 Kép forrása: Getty Images
Mi most kicsit pihizünk, majd januárban jövök újabb könyves beszámolókkal!

Irvin D. Yalom - Robert L. Brent: Szólok a rendőrnek

„Az álmaimban… szinte mindegyikben két dolog bukkan fel: a holokauszt vagy a műtő. Vagy az egyik, vagy a másik, és a kettő néha összeolvad. És valahogy ezek az álmok, akármilyen szörnyűek, brutálisak, véresek, lehetővé teszik, hogy a másnapot viszonylag tiszta lappal kezdjem. Mindegyik afféle biztonsági szelep. Mint az örvény, ami előbb feldobja, aztán eltörli a sötét emlékeket.”
Rövid könyvecske, ám annál több a mondanivalója. Két régi barát találkozik az orvosi kar ötvenéves bankettjén, és beszélgetni kezdenek, pontosabban a szívsebész, Brent beavatja a pszichiáter Yalomot  egy régi, eddig elfojtott és most felszínre tört emlékébe. Brent ugyanis zsidó származású, ám egy szerencsés véletlennek köszönhetően megúszta a Holocaustot. A kellemetlen emlékek egy venezuelai utazás során előtörnek, és Brent, még így, sok-sok év távlatából sem tudja feldolgozni őket. A könyv címe, a "Szólok a rendőrnek" mondat tulajdonképpen a kapocs a múlt és a jelen kellemetlen történései közöt…

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni. Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesékre (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta.
Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek. 
Ajánlom minden gyereknek és s…

Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai

A japánok világa számomra mindig is rejtélyes volt, és bevallom, picit távol is áll tőlem. A gésa emlékiratai azonban már régóta fenn volt a várólistámon, így most végre rászántam magam, és elkezdtem olvasni. Eleinte nagyon tetszett és izgalmas volt Csijo története, aki idős korából visszaemlékezve meséli el gyermekkorát, hogyan szakadt el otthonról, beteg édesanyjától, majd hogyan került egy számára ismeretlen faluba, ismeretlen házba, ahol még társai megaláztatásinak is ki lett téve, és hogyan kezdték el gésának nevelni. A könyv tehát teljesen lekötött - egy ideig. Ám ahogyan a különleges szemű Csijo, akarom mondani Szajuri (merthogy ez lett a gésa neve) felnőtt, úgy vált számomra vontatottá és erőltetetté a történtet. Ami miatt összességében mégis tetszett, hogy bepillantást nyerhettem egy ismeretlen kultúrába, a gésák világába, megismerhettem hagyományt, társadalmi rangot-rendet. Sokszor átéreztem (próbáltam átérezni) Csijo helyzetét, szenvedéseit, vágyait. A szereplők közül Nobu i…

Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

Volt már olyan, hogy a hiteledet egy másikból fizetted ki? Sikerült már valaha meggyőznöd magad, hogy ha akciós terméket veszel, azzal tulajdonképpen pénzt keresel? Felvidít egy új cucc, ha rossz kedved van? Igen? Akkor te is boltkóros vagy! Akárcsak Becky Bloomwood, aki képtelen ellenállni a boltok csábításának, és csak vásárol, vásárol, vásárol. (Libri.hu)
Bár már évek óta slágerkönyv, hozzám csak most jutott el Sophie Kinsella boltkóros sorozatának az első része, vagy A boltkóros naplója. Azt hallottam a könyvről, hogy nagyon jó, humoros, sokat lehet rajta nevetni. Igaz, nem nevettem magam rajta halálra, de azért tetszett. A főszereplőt én például egy plázacicának képzeltem el (még mielőtt olvastam volna a könyvet), ám mint kiderült, van rendes foglalkozása, pénzügyi újságíró. Szakmája ellenére totál nem ért a pénzügyekhez, mindig túlköltekezik, tartozásai vannak, és sorra kapja a felszólító leveleket. Hiába próbál el tudatosan élni, és elhatározni, melyik nap mennyit költsön, v…

Eredményhirdetés :)

Elérkezett a karácsonyi nyereményjáték eredményhirdetése. Ez volt a blog életében az első ilyen játék, így kíváncsi voltam, kik jelentkeznek, jelentkezik-e egyáltalán valaki, és hány játékos lesz. Összesen csupán kilencen játszottak (én picikét többre, kb. olyan 10-15 emberre számítottam, de nem baj, elsőre így is jó), viszont a statisztika alapján 84-szer nézték meg a posztot.
Egyébként mindenki, aki játszott, helyes megfejtést adott, a helyes válaszok betűjelei pedig: a, c, c.
Hagyományos módon sorsoltam, kis cetlikre felírtam a neveket, majd betettem a Plútós kis pohárkába :) Dorka lányom sorsolt, vagyis húzta ki a szerencsés nyertest, aki nem más, mint MÁRTI Kedves Márti! Gratulálok! Tied a választott A történetárus című könyv és a  kis meglepi hozzá.
A többi nyolc embernek is köszönöm a játékban való részvételt, Remélem, legközelebb még többen játszotok. Bár kérdés, mikor lesz a következő játék :) Addig is olvassátok a blogot és olvassatok sok-sok könyvet!