Koa-könyvek

Ami miatt a könyv felkeltette az érdeklődésemet, az egyrészt a címe volt, Az eperszedő - olyan rejtélyesen hangzik, másrészt pedig a borítója tetszett meg nagyon - egy vörös eper, aminek csöpög a vörös leve, ami akár vér is lehet. Monika Feth regénye ugyanis egy ifjúsági thriller - bár halálra izgulni nem fogjuk magunkat az olvasása alatt. Adott három barátnő: Jette (ő a főszereplő), Merle és Caro, akik egy suliba járnak, és együtt bérelnek lakást. Caro, aki elég furcsa lány, beleszeret egy különös fiúba, akit titkol, rejteget, még barátnői elől is. Persze az olvasó már ilyenkor sejti, hogy ez lesz a lány veszte. Amikor kiderül, hogy barátnőjét, Carót meggyilkolták, Jette nyilvánosan bosszút esküszik – és ezzel felhívja magára a gyilkos figyelmét. A férfi udvarolni kezd Jettének, és a lány beleszeret anélkül, hogy sejtené, valójában kivel is van dolga .- írja a könyv ajánlója. Sokkal többet én sem tudnék hozzáfűzni, mert a könyv tulajdonképpen erről szól. Közben megismerhetjük Jett...

Gangregény a könyv alcíme, amiről nekem elsőre Békés Pál Csikágó ja jutott eszembe ( itt írtam róla), de ez a könyv teljesen más. A történet egy VII. kerületi gangos házban játszódik, és humoros ábrázolással mutatja be a házban élő különös emberek életét.  Vág Bernadett stílusát még újságírói tevékenységéből ismerem (ld. Hölgyvilág - tényleg, létezik még ez a lap?), valamit a Kibeszélem az Uram című kötetét is olvastam és nagyokat nevettem rajta. De visszatérve erre a regényre. A  házban lakók mindegyikének van valami zűrje, zakkantsága: pl. Nagy Teréz, a házmesterné, aki szereti a férfiakat meg a vodkát naranccsal, idősebb és ifjabb Déri Dezső, vagy Káró Anna, a "megmentett" utcalány... és még sorolhatnám. (Hozzá kell tennem egy személyes megjegyzést: én is gangos házban lakom egy másik kerületben, ám nálunk nem ennyire "színes" a paletta a lakók összetételét illetően - dehát a regénybe kellettek ezek a figurák.) Megemlíteném még a jósnőt is, aki kártyából és ká...

A bevándorlókról nem sok könyvet olvastam eddig, ám Méhecske története nyomot hagyott bennem. Bár nem ez az igazi neve, de Méhecskének hívják a kislányt, aki egy hajón elrejtőzve Nigériából Angliába szökött, majd, mint illegális bevándorló két évet töltött az idegenrendészet fogdájában. Már az is megrázó történet, miért kellett hazáját elhagynia, ahol üldözték a férfiak, és ahol szüleit és nővérét is elveszítette. A történet érdekessége (és itt jön képbe a másik szál), hogy Sarah és Andrew pont Nigériába utazik nyaralni, ahol akarva-akaratlanul is belekeverednek egy igencsak veszélyes szituációba - így ismerkednek meg Méhecskével és nővérével. A történetet felváltva, Méhecske és Sarah meséli el, ide-oda ugrálva az időben - de számomra ez egyáltalán nem volt zavaró. Mondjuk engem Méhecske beszámolói jobban érdekeltek (volna, ha több lett volna belőlük), mint Sarah életének, megromlott házasságának, belügyben dolgozó antipatikus szeretőjének és állandóan Batman jelmezt viselő gyermekének...

Mikor elolvastam Kate Furnivalltól a Szentpétervár ékkövé t , picit csalódott voltam utána, pedig összességében tetszett. Akkor kaptam a tippet, hogy A vörös sál at olvassam el az írónőtől, mert az nagyon jó. Hát ez igaz is, tényleg nagyon jó könyv: izgalmas, kegyetlen (ld. munkatáborok), nagyszerű bepillantást nyújt az akkori rendszerbe (ld. besúgók, vallatások), és ami a legfontosabb, hogy van benne romantikus szál is. A történet egy munkatáborban kezdődik, ahol két nő, Anna és Szófia barátságot kötnek. Mikor Anna lebetegszik, Szófia úgy dönt, hogy megszökik, és megkeresi Anna szerelmét, Vaszilijt, akiről barátnője annyi szépet mesélt már. Így jut el Tivilbe, ahol belefolyik a falu mindennapi életébe, befogadja Rafik és leánya, és rátalál a nagy szerelemre is. Az élet persze nem egyszerű: az ember sosem tudhatja kiben bízhat, ki barát, és ki ellenség, így Szófia néha bizony veszélybe is kerül. Közben a munkatábor életéből is be-bevillan egy-két kép, illetve a múltbéli események is ki...

Richard Turner Ngesi körzetbeli gazdálkodó feleségét, Mary Turnert meggyilkolva találták tegnap reggel majorságuk tornácán. Az őrizetbe vett háziszolga beismerő vallomást tett... - így kezdődik Doris Lessing: A fű dalol című könyve, amelyből tulajdonképpen a meggyilkolt feleség, Mary Turner életét ismerhetjük meg, valamint a fehér ember feketékkel való kapcsolatáról ad képet, ezáltal komoly problémákat feszegetve. Afrikában (Zimbabwében játszódik a regény) a "bennszülöttek" ugyanis az ún. szolgák, akiknek gazdáik parancsolgatnak, akiket nap mint nap megaláznak, sőt, szinte ember számba sem vesznek. Mary, bár kisvárosi életet élt és volt állása is, 30 éves korában, csak hogy ne maradjon vénlány, férjhez ment egy gazdálkodóhoz - ám nem élt boldog házasságban. Mérgét egyre inkább a szerencsétlen szolgákon töltötte ki, akik sorra otthagyni kényszerültek a gazdaságukat. Mindaddig, míg meg nem jelent Moses, aki még a nyers és kemény Mary-ben is félelmet keltett, mint kiderül, nem...