Ugrás a fő tartalomra

Chris Cleave: Méhecske

A bevándorlókról nem sok könyvet olvastam eddig, ám Méhecske története nyomot hagyott bennem. Bár nem ez az igazi neve, de Méhecskének hívják a kislányt, aki egy hajón elrejtőzve Nigériából Angliába szökött, majd, mint illegális bevándorló két évet töltött az idegenrendészet fogdájában.
Már az is megrázó történet, miért kellett hazáját elhagynia, ahol üldözték a férfiak, és ahol szüleit és nővérét is elveszítette. A történet érdekessége (és itt jön képbe a másik szál), hogy Sarah és Andrew pont Nigériába utazik nyaralni, ahol akarva-akaratlanul is belekeverednek egy igencsak veszélyes szituációba - így ismerkednek meg Méhecskével és nővérével.
A történetet felváltva, Méhecske és Sarah meséli el, ide-oda ugrálva az időben - de számomra ez egyáltalán nem volt zavaró. Mondjuk engem Méhecske beszámolói jobban érdekeltek (volna, ha több lett volna belőlük), mint Sarah életének, megromlott házasságának, belügyben dolgozó antipatikus szeretőjének és állandóan Batman jelmezt viselő gyermekének a története, bár ez a szál sem elhanyagolható.
Sok érdekes, kevésbé érdekes és megdöbbentő fordulat után az ember már maga sem tudja, hogy most happyend lesz-e a vége vagy sem. Őszintén, én az utolsó fejezeteket picit túlzásnak éreztem (spoiler!) - ld. mikor a repülőn megjelenik Sarah a kisfiával, ill. ilyen a tengerparti lezárás és a nyitott vég is.
Pár zavaró dolgot leszámítva nekem tetszett a könyv, mert rávilágít egy olyan témára, amellyel hétköznapjainkban nem igazán foglalkozunk.
Ami még érdekes volt számomra, hogy én végig úgy éreztem, mintha egy nő írta volna ezt a könyvet. A szerző egyébként Chris Cleave (szül. 1973), Somerset Maugham-díjas angol író és újságíró.

A hivatalos ajánló:
A menekültek közöttünk élnek, de könyörgésüket nem halljuk, könnyeiket nem töröljük le, a szörnyűségekről, amiket átéltek, nem akarunk tudni – kényelmesen visszahúzódunk mindennapi életünkbe. Andrew és Sarah, a középkorú brit házaspár Nigériába utaznak, hogy megmentsék széteső házasságukat. Itt találkoznak egy bájos kislánnyal, Méhecskével és nővérével, akik az olajban gazdag Niger-delta vidékén élnek. Az ásványi kincsekért folytatott véres konfliktus a küszöbön áll, így Andrew-nak a veszélyes politikai helyzetet mérlegelve döntenie kell: mit hajlandó feláldozni azért, hogy megmenthesse a lányok életét. Két évvel később Méhecske csupán a véletlennek köszönheti, hogy el tud menekülni Angliába. Andrew öngyilkos lesz, a 16 éves lány pedig ott áll Sarah ajtaja előtt: a segítségét kéri, hogy megkaphassa a brit állampolgárságot.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mira Sabo: Dr. Farkas bárányai

E-könyvben került hozzám Mira Sabo új regénye, amelyet először nem volt kedvem elolvasni, mert nem igazán érdekelt egy szexmániás és hatalommániás ügyvéd története, aztán mivel elég jó értékeléseket olvastam róla a molyon, mégis belevágtam. Az eleje elég ütős, utána kezdődik csak maga a történet, vagyis hogy ki is az a dr. Farkas. Valóban egy olyan alak, akit én is elképzeltem, akinek nem számít a pénz, és minden nőt megkap, akit csak szeretne.. Aztán egyszer csak felbukkan az "angyal", és minden megváltozik, életében először szerelmes lesz. Panni élete sem egyszerű, egy különös "kapcsolatban" él, ráadásul később vetélytársa is akad Farkasnak. Nagyon tetszett, ahogyan Farkas - Panninak köszönhetően - kezd átváltozni Tamássá, hogy ő az a lány, akit először hazavisz szülőfalujába (a vidéki nyugalom, hagyományok, család ábrázolása is fontos szerepet kap a műben). Jó kérdés, hogy a múltat el lehet-e engedni, ha valaki züllött életet élt, meg tud-e változni? Illetve, hogy…

Veréb Emese: Négy évszak években

Veréb Emesét már jól ismerjük a humoros-szerelmi Segítség, már megint egy gyökérrel járok, és "időutazós" A Happy End után című ifjúsági regényei alapján. Nemrégiben megjelent könyve azonban nem regény, nem is A Happy End után várva várt folytatása, hanem egy más műfaj: verseskötet jellegű, egészen pontosan gondolatok összegzése - Négy évszak években.
Az ajánló: Amikor elkezdtem írni ezeket a sorokat, mindössze négy évszak volt mögöttünk. Évekké formálódtak, mi pedig felnőtt emberekké. Talán olyanokká, akik képtelenek elengedni a múltat, mert görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy ami egyszer volt, az mindig is lesz. Talán olyan emberekké, akik egész életükben várni fognak egymásra, és így ér véget az ő történetük. Bármit is hoz majd az élet, Te formáltál és vittél arra, ahol lennem kell. Nélküled.
A téma itt is a szerelem, a fájdalom, vágyakozás, elmúlás. Nagyon igaz gondolatok vannak benne, némelyre még az ember maga is rádöbben, hogy hoppá, ezt én is így érzem és így fogalmaznám m…

Veréb Emese: A Happy End után

Veréb Emesét a Segítség, már megint egy gyökérrel járok! könyvéről ismerhetjük. Nemrégiben újabb regénye jelent meg A Happy End után címmel. Elsőre az ember azt gondolhatná, hogy ez az előző történet folytatása, ám nem. Teljesen más szereplők, teljesen más környezet, teljesen más felépítés és koncepció. Kicsit romantikus, kicsit időutazós, természetesen a humor sem hiányozhat belőle, ugyanakkor igencsak elgondolkodtató és komolyabb kérdéskört is feszeget. Megváltoztatható múlt, elkerülhetjük a sorsunkat? Vagy bármit teszünk, mégis csak bekövetkezik az, aminek be kell következnie?
Hogy miről is van szó? Kisha Raids egy teljesen átlagos lány. Évekkel ezelőtt balesetet szenvedett, amiben elveszítette emlékei nagy részét. Később valamilyen különös csoda folytán lehetősége adódik újraélni azokat, és ráébred a történtek szomorú okára is.
Kishának tehát - és ezzel remélem nem árulok el nagy titkot - sikerül visszajutnia a múltjába, az elfeledett emlékei közé. Ahogyan újból átéli a mindennapokat, …