Gangregény a könyv alcíme, amiről nekem elsőre Békés Pál Csikágója jutott eszembe (itt írtam róla), de ez a könyv teljesen más. A történet egy VII. kerületi gangos házban játszódik, és humoros ábrázolással mutatja be a házban élő különös emberek életét.
Vág Bernadett stílusát még újságírói tevékenységéből ismerem (ld. Hölgyvilág - tényleg, létezik még ez a lap?), valamit a Kibeszélem az Uram című kötetét is olvastam és nagyokat nevettem rajta.
De visszatérve erre a regényre. A házban lakók mindegyikének van valami zűrje, zakkantsága: pl. Nagy Teréz, a házmesterné, aki szereti a férfiakat meg a vodkát naranccsal, idősebb és ifjabb Déri Dezső, vagy Káró Anna, a "megmentett" utcalány... és még sorolhatnám. (Hozzá kell tennem egy személyes megjegyzést: én is gangos házban lakom egy másik kerületben, ám nálunk nem ennyire "színes" a paletta a lakók összetételét illetően - dehát a regénybe kellettek ezek a figurák.) Megemlíteném még a jósnőt is, aki kártyából és kávézaccból is jósol (innen a cím).
A címet illetően én azt hittem több szerepe lesz benne a jóslásnak. Mondjuk Galambosné megjósolja, hogy június 17.-ről 18.-ra virradó éjszaka "valami történni fog a házban". Hát, történnek is dolgok, mondjuk igazából semmi különös, "csak" a liftbe reked egy túlsúlyos nő és egy kamaszsrác, visszatér Erzsike szelleme, mindeközben érdekes életutakat ismerhetünk meg. A történet több fő szálon fut, ám néhány mellékszereplő (házbéli lakos) épphogy csak megemlítésre kerül.
Rövid kis regény, az az igazság, hogy a végén picit hiányérzetem maradt, olvastam volna még tovább. Bár így is kerek volt, mint ahogyan Galambosné mondja a végén: "Hát ezt mondom. Hogy minden kerek. Úgy kerek, ahogy van."
Megjegyzések
Megjegyzés küldése