Ugrás a fő tartalomra

Cecilia Ahern: Bennem élsz

Ha az ember bajban van, végigfut az agyán a legbizarrabb lehetőség is. Lássuk csak. Ha történetesen tényleg Justin vérét kaptam meg vérátömlesztéskor, akkor a szívem az ő vérét keringeti épp testemben. (Részlet a fülszövegből.)

Annak idején (kb. 2010-11) sokat hallottam erről a könyvről, ám mégsem olvastam el. Igaz, került a kezembe jópár Cecilia Ahern könyv, amelyeket ebben a blogban is bemutattam (ld. bejegyzés végén felsorolva). 

A regény egy elég fontos témát jár körül, ami nem más, mint a véradás, pontosabban vérátömlesztés. Vajon tényleg számít, hogy kinek a vérét kapod? Még ha az anonim is maga a folyamat. Hogy az az illető milyen életet élt, mit szeretett? Vajon ez mind "átmegy" beléd?

Adott egy férfi, Justin, aki előadást tart egy írországi egyetemen, és rábeszélik, hogy adjon vért. Ő egyébként elvált és van egy nagylánya. Ugyanakkor adott egy hölgy, Joyce, akit baleset ért, amelyben sajnos születendő kisbabáját is elveszítette, és hogy az ő életét megmentsék, vért kap.
Innen indul a rejtélyes történet. Joyce teljesen új életet kezd, apjához költözik és elkezd furán viselkedni. Emlékek villannak fel előtte, elkezd szeretni bizonyos ételeket, és mindig érzi, hogy mennie kell valahova. 
Érdekes, mert a férfi is "megérzi" néha a különös nőt, sőt, szinte egymást kezdik keresni, követni, kerülgetni különböző helyeken.

A történet két szálon fut, pontosabban a két főszereplő szemszögéből is megismerhetjük az eseményeket. Sajnos néha lassabban haladtam a könyvvel, volt, hogy napokig pihent a polcon, pedig nagyon ötletes maga az alapszituáció.  
Olyan stílusú és hangulatú, mint a korábban olvasott regények, amelyekről itt olvashattok:


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább