A Szent Johanna Gimi sorozat ötödik részében következik be az, amire a kezdetek óta vártunk. Persze nem az elején, hanem azon a bizonyos december 20-i napon. Addig is sok minden történik, hol szenvednek kedvenceink, hol barátkoznak, hol cukkolják egymást, közben Kingának hála a két francia fiú is bekavar. Ami az elején nekem kicsit fura volt, hogy már a tizenegyedik osztályba járnak a "gyerekek" - mindig, mikor le volt írva, hogy 11/b, csak néztem, hogy mi van? Nem tudom, nekem ők örökre kilencedikesek (vagy max. tizedikesek) maradnak. Ebben az évben új tanulóval bővül az osztály. Egyes diákok viselkedése továbbra is botrányos - mondjuk egy idő után már nem olyan vicces olvasni, hogy nem tudnak normálisan viselkedni, pl. órán, színházban. Remélem, végzősként kicsit benő a fejük lágya. A határozott Kinga pedig egyre utasítgatóbb, iránytgatóbb lett, még a párkapcsolatában is. A könyv a történések mellett felhívja a figyelmet az utcai veszélyekre és a környezettudatossá...
"A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a lelkében hordoz." (C. R. Zafón)