Ugrás a fő tartalomra

Siobhan Dowd: Éles és gyors sikoly

Rég volt már egy könyv akkora hatással rám, mint Siobhan Dowd: Éles és gyors sikoly című könyve. Amikor hazavittem a könyvtárból, egy átlagos ifjúsági regényre számítottam, persze azt sejtettem, hogy nem lesz vidám könyv. Bevallom, szíven ütött a téma.

Amikor a tizenöt éves Michelle Talent anyja meghal, a lány szinte már elvakultan vallásos apja az alkoholban keres vigasztalást, így Shellnek kell gondoskodnia két fiatalabb testvéréről.
A mindennapok kilátástalanságában a fiatal lánynak két támasza van csupán: Rose atya, a naiv, fiatal pap, és Declan, Shell osztálytársa, akivel Shell intim kapcsolatba kerül. Ám Declan úgy dönt, elhagyja Írországot. Ekkor derül ki, hogy Shell gyermeket hordoz a szíve alatt…
- olvasható a könyv ismertetőjében.


A történet első fele-harmada körülbelül erről is szól. Mindeközben megismerhetjük a vallásos ír falu életét, Shell szerető gondoskodását testvérei iránt, az apát, akit valójában belebolondult az anya halálába, és a többi szereplőt (papot, szomszédasszonyt, osztálytársat) is.
Majd, mint fent olvasható, Shell terhes lesz. Először észre sem veszi, majd az emberi test könyvét tanulmányozva rájön, mit is él át valójában. Számomra mondjuk furcsa volt, hogy a környezetében senki nem veszi észre, hogy megnő a hasa, vagy ha észre is veszi, inkább hallgat, és nem segít neki! A szülés is otthon zajlik, testvéri segítséggel, kegyetlenül.
Utána pedig olyan szívbemarkoló történések következnek, amelyet egy anya (ld. én) nem tud bőgés nélkül végigolvasni! Nem elég az a szörnyűség, ami történik, még nagy bajba is kerül Shell. Hiába vállal magára mindent az apja, Shell küzd azért, hogy kiderüljön az igazság. 

Nem volt egyszerű olvasmány. Nem is igazán ifjúsági regény szerintem. Illetve azt gondolom, egy tizenéves máshogy olvassa, kevésbé éli át ezeket a dolgokat, mint az, aki már szült, és kezében tartotta saját újszülött gyermekét. De persze ajánlom mindenkinek, mert nagyon jó könyv! Egy este alatt, késő estébe nyúlóan elolvastam, mert - főleg a felétől - nem lehet letenni.

A szerzőtől korábban A londoni óriáskerék rejtélye című művet olvastam, amelyről itt írtam.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari...

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek....

Dr. Metzing Miklós: Gimnasztika

Mint látjátok, ismét nagyon eltűntem, ám ennek megvan az oka. Elkezdtem egy okj-s tanfolyamot, gyerekfitnesz oktatónak tanulok (a Zumba és Zumba Kids oktatói papírom ugye megvan, tartok is gyerekeknek órát, ám ez kevés, ezért is vágtam bele ebbe a tanfolyamba). Így mostanában ilyen olvasmányaim vannak, mint Dr. Metzing Miklós Gimnasztika könyve. Szerintem akinek nem kell levizsgázni belőle (mint nekem), annak is érdekes lehet ez a tankönyv. Bár viccesnek tűnhet laikusok szemében, hogy pálcikaemberekkel ábrázol, ezek mind-mind fontos elemek ahhoz, hogy jó órát tudjunk tartani, és ismerjünk minden mozdulatot. A könyv részletesen végigvezet minket a gimnasztika rejtelmein, kezdve az eredetével, alapfogalmakkal, de a gyakorlatrendszereket és a szakkifejezéseket is nagyon jól bemutatja. Mindez hol pálcikaemberekkel, hol képekkel is illusztrálva. Persze ahhoz, hogy valaki jó edző vagy tornatanár legyen, nem elég bemagolni a könyvet, hanem gyakorlatban is "nagyon ott kell len...