A harmadik rész után rögtön belevágtam a sorozat következő részébe, amely a Barátok címet viseli. Az eddig olvasott négy könyv közül ez tetszett nekem a legjobban, mivel itt végre talán elindul valami a két főszereplő között. Azt azért hozzá kell tenni, hogy Reni is és Cortez is elég vakok, Reni is csak él a saját kis világában, a saját gondolatai között, írja a naplóját, brühühü-zik, közben nem vesz észre dolgokat. Aranyosak voltak nagyon a Virággal kapcsolatos történések, a kezdeti titkolózása, és vicces volt Kinga nyomozása ezügyben. Apropó, Kinga! Nekem ő lett a kedvenc szereplőm! Nagyon bírom a határozott, nyers stílusát, ami valójában sérült lelket takar. Vele tudok a legjobban azonosulni. (Talán mert én is ilyen vagyok?) A motoros jelenet is izgi volt, végre Reni kicsit lázad. :) Ami nem tetszett, hogy Reni többször is Arnoldot, a barátságot választja, ahelyett, hogy azzal lehessen, akibe elvileg bele van zúgva. Ezzel persze megbánjta Cortezt és "hülyíti...
"A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a lelkében hordoz." (C. R. Zafón)