Koa-könyvek

Kezdjük ott: 1. A filmet nem láttam, 2. két estém (azaz 1-2 órám) volt elolvasni a könyvet, mivel vissza kellett vinnem a könyvtárba, és ha én meghosszabbítok egy könyvet, az azt jelenti, sosem olvasom el. Eme rövid bevezető után térjünk rá a regényre, amelynek nagyon különös hangulata van. Olvasása közben szinte "sodor magával", miközben ide-oda ugrál a három idősíkon, a három nő életének mozzanataiban. Adott tehát három nő: Virginia Wolf, aki könyvet ír Mrs. Dallowayről; Laura Brown, az álmodozó családanya, aki - miközben tortát készít férje születésnapjára - olvassa ezt a könyvet; és Clarissa, a XX. század végi nő, akiről "szól" a könyv, ő a modern Mrs. Dalloway. Neki van egy homoszexuális barátja, Richard, aki költő és beteg, és éppen egy irodalmi díjat nyert el (Richardnak is fontos szerepe van a műben). A női lélek ábrázolása, különös barátságok, öngyilkosság és természetesen az órák, amelyek csak telnek és változnak... ennyit írnék róla ha néhány szóban kéne...

Hö-hö-hö. Ennyivel összegezném a könyvet, amely Stephanie Plumról, a kétbalkezes és eléggé amatőr szingli fejvadászról és "élete nagy akciójáról" szól, amikor is rábízzák, hogy kapja el Morellit, gyermek- és kamaszkora jól ismert rosszfiúját, akiért mindig is rajongott. Persze profi bűnözőkkel és ex-rendőrrel elég nehéz szembeszállni, még ha fegyver is lapul az ember lánya táskájában. Stephanie számos vicces, ám de számos életveszélyes szituációba keveredik kalandja során, pl. meztelenül zuhanyzóba bilincselik, halálosan megfenyegetik, felrobbantják az autóját, szóval azért mégsem olyan vicces és jópofa ez az óvadékbehajtó-fejvadászosdi. Igazából végig azon drukkoltam, lesz-e valami Stephanie és Morelli között - hogy lesz-e, ezt most nem árulom el.  A történet érdekessége az volt számomra, hogy, holott, mint a borító képen is látszik, új kiadású könyvként olvastam, (köszönöm a Molybolt -nak, ahol mindössze 500 Ft-ért vettem!), mégsem ma, hanem a kilencvenes évek elej...

A spenótos halálpite után újabb vicces-nyomozós történet M.C. Beaton: Agatha Raisin és a parázna lódoktor című műve. Természetesen itt is Agatha a főszereplő, az agyafúrt ötvenes szingli, aki most se tud a fenekén maradni, és mindenképpen ő szeretné kinyomozni, hogy ki ölhette meg Paul Bladent, a jóképű állatorvost, akiért az falubéli összes "öregasszony" rajongott. Az állatorvos tehát, aki sorra randira hívja a hölgyeket - később kiderül, milyen célból-, gyilkosság áldozata lesz. Vagy csupán véletlen baleset történt, miközben az injekciót akarta beadni a lónak? Persze, ahogyan krimikben lenni szokott, időközben egy újabb gyilkosság is történik - szintén véletlen balesetnek álcázva. A nyomozást Agatha a hőn áhított férfivel, James Lacey-vel végzi - ez volt talán a különbség az előzőleg olvasott történethez képest, hogy itt volt egy kis szerelmi szál-féleség is. De különben egy kategóriába sorolom a két könyvet: aranyos, vicces, könnyed, egyszer elolvasható kis krimik M.C. B...

Ez volt a harmadik könyv, amit Cecelia Aherntől olvastam, de ez tetszett a legkevésbé. Pedig maga a téma nagyon felkeltette az érdeklődésemet: a fiatal lány, aki apja halála után vidékre költözik édesanyjával, egy mozgó könyvtárban talál egy titokzatos könyvet, amelyből kiderül(het)nek a holnap titkai. Imádom a régi könyves-titkos történeteket (ld. A szél árnyéka ), és az ajánló alapján is azt gondoltam, nekem való regény lesz. Tamara, az elkényeztetett leányzó élete egy csapásra fenekestül felfordul. Pénzéhes édesapja öngyilkos lesz, özvegyére és lányára pedig hatalmas adóssághegyet hagy. Nem mást tehetnének: eladják dublini udvarházukat és Írország délnyugati csücskébe, egy faluba költöznek, a paranoiás nagybácsihoz és a kontrollmániás nagynénihez. Tamara hirtelen kénytelen szembesülni a való világgal, édesanyja mélységes gyászával, s a furcsa rokonokkal. Egy utazó könyvtár kínálatában látja meg a naplót, mely leírja, mi történik másnap. Beleveti magát az olvasásba, és hamar...

A Csokoládé elolvasása után úgy éreztem, nem jön be nekem Joanne Harris stílusa, ám az Ötnegyed narancs mégis tetszett - talán mert itt izgalmasabbra sikeredett a témaválasztás? Ki tudja. A történet két szálon fut, de igazából a múltbéli történéseken van a hangsúly, ezek teszik ki a könyv nagy részét, hiszen innen ismerhetjük meg, mi is történt valójában, és miért nem meri felfedni kilétét a szülőfalujába visszatérő idős Framboise. A múltbéli szál a német megszállás ideje. A lázadó természetű, akkor kilencéves Framboise özvegyen maradt anyja kemény kézzel vezeti a gazdaságot, neveli gyermekeit, akik újságokért, ritka élelmiszerekért, rúzsokért apró kis füleseket, megfigyeléseket szállítanak a németeknek. Sőt, egyikükbe, a fiatal Thomas Leibnizbe Framboise lassan bele is szeret. Háború idején a falu mindezt nem nézi jó szemmel, s a család körül lassan lincshangulat alakul ki… A titkolt múltra a jelen drámai eseményei közepette fény derül, mígnem Framboise kénytelen leleplezni ...