Végre sikerült kiolvasnom ezt a könyvet. Azért végre, mert egyrészt még a júniusi könyvhéten vettem és januárig bele sem lapoztam; másrészt nagyon lassan haladtam vele: elkezdtem, félbehagytam, folytattam, mást olvastam... Pedig alapból nagyon szeretem a krimiket, sőt, a skandináv krimik világa is közel áll hozzám. De ez mégis nehezen ment. Röviden a kiindulópont (moly ajánlóból): A svéd kisvárosban egy héttel karácsony előtt találnak rá egy férfi megcsonkított holttestére. Senki nem érti, hogy az áldozat mivel válthatott ki ilyen szélsőséges indulatot, hiszen John Jonsson, a munkanélküli hegesztő, a trópusi halak szakértője, szerény, visszahúzódó embert volt, ha korábban bele is keveredett bátyja kisstílű bűnügyeibe... Az alapszituáció érdekes, rengeteg kérdést felvet, mint általában a nyomozós történetek. Ami nehezítette a szálak felgöngyölítését, hogy - mint a svéd krimikben általában - elég sok szereplőt ismerhetünk meg, és azoknak mind a családját is, legyen az akár...
"A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a lelkében hordoz." (C. R. Zafón)