Ugrás a fő tartalomra

Kordos Szabolcs: Turista from Hungary

Ezt a könyvet még valamikor októberben kezdtem el olvasni, de csak az első pár oldalig jutottam. (No nem azért mert rossz volt, vagy bármi ilyesmi, hanem mert ez volt az az időszakom, amikor a tankönyvek kerültek előtérbe.) Aztán most, december elején pár nap alatt végeztem is vele.
Olvasmányos, pörgős, érdekes, néhol nevettetős, néhol rácsodálkozós. Igen, a címéből adódóan rólunk, magyar turistákról (is) szól.

A könyvet tulajdonképpen idegenvezetők mesélik el, akik a világ minden táját bejárták. Vannak köztük ún. telepített idegenvezetők, görög partokon például (talán mi, magyarok, őket ismerjük a legjobban), vannak egzotikus utazásokat szervezők, vagy távol-keletre utaztatók, és vannak, akik a "régi rendszer" utazásairól mesélnek.

A könyv témánként fejezetekre van osztva, egy fejezeten belül többen is megszólalnak. Vannak itt Tesco-s buszos utak, szafari vadászatok, Dubaj. Mindenféle- és fajta társadalmai réteg megmutatkozik a könyvben. 
Érdekes volt belepillantani az idegenvezetők világába. Emberekkel foglalkozni sosem egyszerű, pláne amikor a "kedves vendég" idegen környezetben tartózkodik.
Vicces történésekből is van sok, de ugyanakkor az is bebizonyosodik, hogy az ember hiába próbál segíteni, néha pont emiatt kerül bajba, és rengeteg a bunkó, hálátlan ügyfél. A magyarok ráadásul szeretnek panaszkodni, tolakodni és feltételezni, hogy csak lehúzni akarják őket mindenhol. Persze az idegenvezetőket sem kell félteni.
A viccesebb történetek mellett vannak döbbenetesek is, sajnos halálesetek is. A 2004-es cunamiról is olvashatunk részletesen.
Férfi és női idegenvezetők is bemutatkoznak. Arról is mesélnek, hogyan lehet bírni ezt az irigylésre méltó életformát. 

Érdekes és olvasmányos könyv. Valahol írták róla, hogy nem egy irodalmi mű. De ez nem gond, egy ilyen műfajnál nem is kell ez. Nekem tetszett.
Kordos Szabolcs hasonló könyvei (nem olvastam egyiket se): Luxushotel, Hungary; Taxisvilág, Hungary; Eszem-iszom, Hungary (ez a legújabb).

A hivatalos ajánlóból:

Hogyan mulatunk Dubaiban, Zanzibáron fillérekért, és miként szórjuk a pénzt egy last minute tunéziai nyaraláson?... Hány ezer kilométert utazik egy téliszalámis szendvics? Hogyan jutunk be mi leleményes magyarok a WC-n keresztül a híres párizsi múzeumba? Hogyan rabolunk, fosztogatunk, csenünk, kölcsönzünk turistaként külföldön? Milyen különleges kívánságainkkal, hóbortjainkkal megyünk utastársaink vagy éppen vendéglátóink idegeire? Hogyan flörtölünk, mivel hódítunk egy nyaraláson? Hogy viselkednek hírességeink, színészeink, tévésztárjaink, politikusaink ott, ahol azt hiszik, senki nem ismeri fel őket? 

A könyvet a Könyvfalóknak ajánlotta fel a Bookandwalk, köszönjük!

Megjegyzések

  1. Tudom OFF, de ha kedved lenne hozzá ;o)
    http://azajtom.blogspot.hu/2015/12/dorothy-blog-award.html

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább