Ugrás a fő tartalomra

Fejős Éva: Szeretlek, Bangkok

Mikor Fejős Éva, Bangkok, tranzit című regényét elolvastam, utána kezdett el vonzani a különös, keleti világ. Bevallom, nem mindig jönnek be nekem az írónő regényei, a Szeretlek, Bangkok mégis azért került fel a listámra, mert nem kitalált szereplős történet, hanem a saját élményeiről, érzéseiről szól.

A kiindulópont egy szomorú esemény: Éva édesapja halálos betegséggel küzd. Ő pedig "menekül", fél év fizetés nélküli szabadságot vesz ki, csak hogy Keletre utazhasson. Egyfajta útkeresés is ez a regény.
Az elején nem kötött le annyira a könyv, de aztán ahogy fogytak a lapok, egyre inkább magávaé ragadott ismét a keleti varázs. 

Olvashatunk például arról, hogy a thai nők miért fehérítik a bőrüket, és hogy ennek mekkora jelentősége van. Vagy ott vannak a plasztikai műtétek is, akár a nemváltoztató műtétek is. Megismerjük a barátnőket, az ázsai nők életútját, többek közt Mirjam sorsát is. Bepillantást nyerhetünk a nyüzsgő nagyvárosba, az utcai, mozgó büfék hangulatába, a pezsgésbe, tengerparti kalandokba. Egy nem mindennapi szexshow részesei is lehetünk (ennek is nagy hagyománya van ott), és bizony a szexturizmust sem titkolja az írónő. Sok európai férfi vágyik ugyanis mindig mosolygós, házias, alázatos thai lányra (vagy éppen csak egy kalandra), a keleti lányok pedig mind gazdag fehér férfiakról álmodoznak, akik majd feleségül veszik őket.
A könyv nagyszerű képet fest erről az európai ember számára misztikus világról, a nehezen indulása ellenére végül is tetszett, jó érzéssel tettem le.

Ahogyan Fejős Éva írja  a regényről:
Eljött az idő, hogy beváltsam a magamnak tett ígéretet, hogy teljesüljön gyermekkori álmom; tavaly télen „megszöktem” kedvenc városomba, Bangkokba, és körbeutaztam Délkelet-Ázsiát. Találkozásokról, naplementékről, ázsiai mesékről és elképesztő sorsokról, egzotikus nagyvárosi lüktetésről, lakatlan szigetekről és egy másfajta életszemléletről szól ez a könyv, amit egy thai pálma alatt kezdtem írni. Öt forró, napsütéses téli hónap alatt sokat tanultam, és szinte minden megváltozott bennem és körülöttem; a sors akaratából megtanultam elengedni, sorsfordító döntéseket hoztam, szembenéztem önmagammal, az újságíróval, a nővel, az emberrel, mint talán még soha azelőtt. Ez a könyv nem a képzelet szüleménye, de ahányszor beleolvasok, a képzeletemben újra utazom, újra ott vagyok azok között az emberek között, akiktől meg lehet tanulni ÉLNI. Csupa nagybetűvel.

Megjegyzések

  1. Helló!
    Elsőnek is szeretném elmondani, hogy szeretem a blogodat, és a rövid könyvbemutatókat.:)Másodjára pedig szeretnék segítséget kérni.Bloggerben vagyok, és nem tudok teljes képernyős hátteret berakni. Bár a háttérkép kiválasztásánál a saját képek berakásánál ott van, hogy "JPG, GIF vagy PNG formátumú fájlokat tölthetsz fel legfeljebb 300 kB méretkorlátig.Teljes háttérhez használj 1800x1600 képpontos vagy nagyobb képet." Csak egyetlen kép kiválasztása gomb van, és az csak kis mozaikképet enged. Fogalmam sincs, hogy mit kell csinálni. Tudom, hogy ez egy szörnyen nagy lerohanás, de már teljesen bekattantam, hogy nem bírom megoldani. Úgy döntöttem, írok az első bloggernek, aki az eszembe jut, hogy segítsen rajtam. Elfogadom, ha nem kapok választ, de kérlek...
    Üdvözlettel:R.V.

    VálaszTörlés
  2. Szia! Sajnos nem tudok ebben segíteni, mert én a blogspoton található kész sablonokat használom csak. Egyszer próbálkoztam csak saját képpel, de az nekem is mozaikos lett, így inkább hagytam, és a kész sablonokat használom. Remélem, más tud segíteni.
    Szia, Koalány

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább