2014. június 8., vasárnap

Fejős Éva: Szeretlek, Bangkok

Mikor Fejős Éva, Bangkok, tranzit című regényét elolvastam, utána kezdett el vonzani a különös, keleti világ. Bevallom, nem mindig jönnek be nekem az írónő regényei, a Szeretlek, Bangkok mégis azért került fel a listámra, mert nem kitalált szereplős történet, hanem a saját élményeiről, érzéseiről szól.

A kiindulópont egy szomorú esemény: Éva édesapja halálos betegséggel küzd. Ő pedig "menekül", fél év fizetés nélküli szabadságot vesz ki, csak hogy Keletre utazhasson. Egyfajta útkeresés is ez a regény.
Az elején nem kötött le annyira a könyv, de aztán ahogy fogytak a lapok, egyre inkább magávaé ragadott ismét a keleti varázs. 

Olvashatunk például arról, hogy a thai nők miért fehérítik a bőrüket, és hogy ennek mekkora jelentősége van. Vagy ott vannak a plasztikai műtétek is, akár a nemváltoztató műtétek is. Megismerjük a barátnőket, az ázsai nők életútját, többek közt Mirjam sorsát is. Bepillantást nyerhetünk a nyüzsgő nagyvárosba, az utcai, mozgó büfék hangulatába, a pezsgésbe, tengerparti kalandokba. Egy nem mindennapi szexshow részesei is lehetünk (ennek is nagy hagyománya van ott), és bizony a szexturizmust sem titkolja az írónő. Sok európai férfi vágyik ugyanis mindig mosolygós, házias, alázatos thai lányra (vagy éppen csak egy kalandra), a keleti lányok pedig mind gazdag fehér férfiakról álmodoznak, akik majd feleségül veszik őket.
A könyv nagyszerű képet fest erről az európai ember számára misztikus világról, a nehezen indulása ellenére végül is tetszett, jó érzéssel tettem le.

Ahogyan Fejős Éva írja  a regényről:
Eljött az idő, hogy beváltsam a magamnak tett ígéretet, hogy teljesüljön gyermekkori álmom; tavaly télen „megszöktem” kedvenc városomba, Bangkokba, és körbeutaztam Délkelet-Ázsiát. Találkozásokról, naplementékről, ázsiai mesékről és elképesztő sorsokról, egzotikus nagyvárosi lüktetésről, lakatlan szigetekről és egy másfajta életszemléletről szól ez a könyv, amit egy thai pálma alatt kezdtem írni. Öt forró, napsütéses téli hónap alatt sokat tanultam, és szinte minden megváltozott bennem és körülöttem; a sors akaratából megtanultam elengedni, sorsfordító döntéseket hoztam, szembenéztem önmagammal, az újságíróval, a nővel, az emberrel, mint talán még soha azelőtt. Ez a könyv nem a képzelet szüleménye, de ahányszor beleolvasok, a képzeletemben újra utazom, újra ott vagyok azok között az emberek között, akiktől meg lehet tanulni ÉLNI. Csupa nagybetűvel.

2 megjegyzés:

  1. Helló!
    Elsőnek is szeretném elmondani, hogy szeretem a blogodat, és a rövid könyvbemutatókat.:)Másodjára pedig szeretnék segítséget kérni.Bloggerben vagyok, és nem tudok teljes képernyős hátteret berakni. Bár a háttérkép kiválasztásánál a saját képek berakásánál ott van, hogy "JPG, GIF vagy PNG formátumú fájlokat tölthetsz fel legfeljebb 300 kB méretkorlátig.Teljes háttérhez használj 1800x1600 képpontos vagy nagyobb képet." Csak egyetlen kép kiválasztása gomb van, és az csak kis mozaikképet enged. Fogalmam sincs, hogy mit kell csinálni. Tudom, hogy ez egy szörnyen nagy lerohanás, de már teljesen bekattantam, hogy nem bírom megoldani. Úgy döntöttem, írok az első bloggernek, aki az eszembe jut, hogy segítsen rajtam. Elfogadom, ha nem kapok választ, de kérlek...
    Üdvözlettel:R.V.

    VálaszTörlés
  2. Szia! Sajnos nem tudok ebben segíteni, mert én a blogspoton található kész sablonokat használom csak. Egyszer próbálkoztam csak saját képpel, de az nekem is mozaikos lett, így inkább hagytam, és a kész sablonokat használom. Remélem, más tud segíteni.
    Szia, Koalány

    VálaszTörlés

Mitch Albom: Hívások a mennyből

Még a júniusi Könyvhéten szereztem be ezt a könyvet, és rögtön el is olvastam (bár az írás elmaradt, de most igyekszem pótolni).  A tö...