Ugrás a fő tartalomra

Katie Fforde: Száz boldog esküvőm

Hááát, hol is kezdjem... Amennyire tetszett Katie Fforde: Tökéletes ajánlat c. regénye, annyira nem tetszett a Száz boldog esküvőm. Pedig tulajdonképpen tetszhetett is volna, mert igazi romantikus lányregény! Van benne minden, ami egy csajos regényhez kell: szerelem, barátnők, testvérek és persze esküvők. 

Sarah, a főszereplő (bár számomra mindhárom lány főszereplőnek tűnt) esküvőszervezéssel foglalkozik. Húga, Lily is férjhez készül menni, ám pont ugyanazon a napon, amikor is Saraht egy híres celeb, Carrie is felkérte álomesküvőjének megszervezésére. Egy nap két esküvő - Sarah természetesen bevállalja, és elkezdődik a sürgés-forgás, szervezkedés. Természetesen a másik két lány (barátnő) is bekerül a csapatba: Elsa esküvői ruhákat tervez, Bron pedig fodrász-sminkes és épp véget ért egy kapcsolata. Persze mindhárom lány körül sündörög egy pasi, vagyis van jelöltjük, akikkel - ezzel nem lövöm le a poént - össze is jönnek a regény végére, szóval nagyon kiszámítható minden.

Kiszámítható és picit unalmas volt tehát nekem ez a könyv, mert tulajdonképpen "csak" arról szólt hogy szervezik az esküvőt(ket), és ezzel kapcsolatban intézkednek, beszélgetnek, jönnek-mennek. Talán az utolsó kb. 50-60 oldal volt olyan pörgős, amit végig elvártam volna, vagyis amikor egyszerre zajlik a két esküvő, ill. az egyik előkészületei. Na, akkor pörögtek a lapok! Kár, hogy előtte volt vagy 400 oldal...
A könyv szerintem azoknak a fiatal, romantikus lelkű lányoknak lehet érdekes, akik habos-babos esküvőről, álomszép ruhákról, különleges tortákról és virágcsokrokról álmodoznak. Nekik bátran ajánlom ezt a könyvet!

Ps. Azért a Hív Amszerdam még fenn van a listámon...!
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari
Megjegyzés küldése
Olvasd csak tovább

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom
2 megjegyzés
Olvasd csak tovább

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább 
Megjegyzés küldése
Olvasd csak tovább