Ugrás a fő tartalomra

José Saramago: Vakság

Hogy rögtön a középbe vágjak: hihetetlenül jó könyv José Saramago: Vakság című regénye! Bizarr, utópisztikus és nagyon elgondolkodtató. Mert szerintem nem is fogjuk fel, mi lenne ha egyik napról a másikra elveszítenénk a látásunkat, nemcsak mi, hanem a környezetünkben élő összes ember. Nem lenne, aki "termelne", előállítaná pl. az élelmet, nem lenne víz (csak ami természetből, pl. eső, adódik), és totális káosz és szemét uralkodna mindenütt.
A történet úgy kezdődik, hogy egy férfi autóvezetés közben hirtelen elveszíti a látását. Majd ez az ún. fehér vakság tovább terjed, mindenki, akivel találkozik, megkapja (szemorvos, kancsal kisfiú stb.). A vak embereket ill. a fertőzés-gyanúsakat egy régi épületbe (volt elmegyógyintézet) zárják be, ahol sorozatos megaláztatások részesei lesznek. Pl. küzdenük kell a mindennapi étel-fejadagukért. Vagy, ami szerintem a legdurvább rész, amikor a jelen lévő nőket kell felajánlaniuk szexuálisan, mert csak akkor kapnak ennivalót.
Nem árulok el többet, szerintem ennyi pont elég kedvcsinálónak, amit leírtam.
A szereplők is külön jellemek. Ami érdekes, hogy nincs nevük, csak tulajdonságaik alapján vannak említve, pl. sötét szemüveges lány, az orvos felesége stb. Az orvos felesége egyébként a legfontosabb szereplő, lévén ő az egyetlen, aki nem vakul meg és ezt egy ideig titokban is tudja tartani.
Hogy van-e kiút a vakságból, van-e remény a túlélésre, kiderül ebből az izgalmas, jól megírt regényből!

Az 1995-ben megjelent Vakság José Saramago egyik legmegrázóbb regénye: varázslatos erejű vízió arról, milyen mélyre süllyedhet az ember, ha egyszer csak szétfoszlik körülötte a civilizáció, s nyers ösztönök veszik át az uralmat az életben.
Saramago 1998-ban, hetvenhat évesen életművéért s jelentős részben az egész világon óriási sikert arató Vakság-nak köszönhetően elnyerte a Nobel-díjat.

Megjegyzések

  1. Juj, ez nagyon izginek tűnik, felrakom a listámra.

    VálaszTörlés
  2. Ez engem is érdekel már a film óta, de mennyire vannak benne durva jelenetek? Mert olvastam olyat, hogy vannak benne, és én elég nehezen tudom az ilyet olvasni, de amúgy meg érdekel. Szóval, szerinted mennyire durva?

    VálaszTörlés
  3. Niki, tényleg nagyon izgi könyv :) Én kölcsön kaptam, így nem tudom, hol/hogyan lehet beszerezni.

    Üstökös: számomra az volt a legdurvább, mikor a nőket kényszerítik szexuális kapcsolatra, mert hogy csak akkor kapnak enni, és ez le van írva részletesen. De ha láttad a filmet, gondolom ott is voltak durva jelenetek, olvasva nem hiszem h durvább lenne a történet. (Meg ez a sok mocsok, bűz stb, ami ellepi a várost, mikor kiszabadulnak... - de gondolom filmen ez is látványosabb.)
    Ami még nagyon megrázó volt számomra, ahogyan a kancsal kisfiú mindvégig keresi az anyukáját :(

    VálaszTörlés
  4. Köszi! A filmet nem láttam, de nem tudom... majd egyszer elolvasom, de most általában nagyon jó kedvem van, szóval, várok vele inkább :S

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább