Elizabeth Adler regényei (bár még csak kettőt ismerek közülük) könnyen olvashatóak – és könnyen is felejthetőek. Bár miközben olvasod őket, valóban érdekesek, és gyorsan peregnek az oldalak. Ilyen a Velem Velencében is.
Részlet az ajánlóból:
„Preshy, a szakmájában és pasi téren is tapasztalt régiségkereskedő biztos benne, hogy nincs olyan jóképű férfi, aki levenné a lábáról, amíg össze nem akad Bennett Jamesszel. … Aztán váratlanul sürgős üzenetet kap Lily Szungtól, egy távoli unokatestvértől, aki Shanghajban él ismeri a helyi veszedelmes alvilágot – és van egy titka, amit személyesen akar megosztani Preshyvel, ezét Velencébe csábítja. A gondolák és sikátorok hazájában Preshy cselszövések útvesztőjébe keveredik, mire rájön, itt senki sem az, akinek látszik, hiszen Velencében nem csak a karneválok idején hordanak maszkot.”
A regényt műfajilag tehát „romantikus kriminek” lehet nevezni. Három helyszínen játszódik: Sanghaj, Párizs és Velence között „ugrálnak” a szereplők. Igen, néha bizony szó szerint ugrálnak, illetve repülnek ide-oda, és néha kissé összevissza váltakoznak a helyszínek, no sebaj.
A történet középpontjában egy különleges nyakék áll, amely történelmi jelentőséggel bír, amely milliókat ér, és amelyet mindenki magának akar megszerezni - vajon van, aki gyilkolni is képes érte?
A válasz kiderül a regényből.
Elizabeth Adler: Ház Amalfin című könyvéről pedig itt írtam.
Részlet az ajánlóból:
„Preshy, a szakmájában és pasi téren is tapasztalt régiségkereskedő biztos benne, hogy nincs olyan jóképű férfi, aki levenné a lábáról, amíg össze nem akad Bennett Jamesszel. … Aztán váratlanul sürgős üzenetet kap Lily Szungtól, egy távoli unokatestvértől, aki Shanghajban él ismeri a helyi veszedelmes alvilágot – és van egy titka, amit személyesen akar megosztani Preshyvel, ezét Velencébe csábítja. A gondolák és sikátorok hazájában Preshy cselszövések útvesztőjébe keveredik, mire rájön, itt senki sem az, akinek látszik, hiszen Velencében nem csak a karneválok idején hordanak maszkot.”
A regényt műfajilag tehát „romantikus kriminek” lehet nevezni. Három helyszínen játszódik: Sanghaj, Párizs és Velence között „ugrálnak” a szereplők. Igen, néha bizony szó szerint ugrálnak, illetve repülnek ide-oda, és néha kissé összevissza váltakoznak a helyszínek, no sebaj.
A történet középpontjában egy különleges nyakék áll, amely történelmi jelentőséggel bír, amely milliókat ér, és amelyet mindenki magának akar megszerezni - vajon van, aki gyilkolni is képes érte?
A válasz kiderül a regényből.
Elizabeth Adler: Ház Amalfin című könyvéről pedig itt írtam.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése