Ugrás a fő tartalomra

Csáth Géza: Mesék, amelyek rosszul végződnek


Manapság divatosak azok a könyvek, amelyek „megborzongtatnak”(ld. vámpíros sztorik), pedig nem kell messzire mennünk, ha borzongani akarunk, a klasszikus magyar irodalomban is megtehetjük ezt. Csupán kézbe kell venni egy kis „Csáth Gézát”.

A „Mesék, amelyek rosszul végződnek” címet viselő könyv öt novelláskötet gyűjteménye, illetve ezekből a kötetekből kimaradt novellákat tartalmazza.
Az írások többsége szürke hangulatú, szomorú történet, gyakran előkerül a betegség és a halál motívuma, valamint a szerelmi bánat, a szegénység, emellett a gyermekek ártatlansága és gonoszsága. „A kis Emma” című novellát szerintem mindenki ismeri, amikor is a barátok(?) játékból felakasztják a kislányt padláson. Hátborzongató és horrorisztikus „A béka” című novella, könnyfakasztó a „Találkoztam az anyámmal” (a mesélő a halott anyja fiatalkori képével találkozik álmában, ezek után már más nőre nem tud ránézni, mindenkiben az anyját keresi), gyermekien megmosolyogtató „A sarlach”, tanulságos a „Mese az emberek rosszaságáról”, és szomorúan szép „A kályha” (egy diák szerelmi bánatáról szól).

Csáth Géza írásaiban a betegség, a háborodott elme és az öngyilkosság gyakran terítékre kerül, ez annak köszönhető, hogy orvos (pszichiáter) volt, ezért is tudta ilyen hitelesen ábrázolni az eseményeket.
Semmiképp se hagyjuk ki ezt a remek összeállítást, amennyiben egy kis klasszikus 20. század eleji prózairodalomra vágyunk. Ám vigyázat, ne olvassunk belőle egyszerre túl sokat, mert enyhén szólva lehangolhat.

Csáth Géza életéről:
Eredeti neve Brenner József (Szabadka, 1888. február 13.—1919. szeptember 29., Szabadka közelében): író, kritikus, zeneesztéta, orvos.
Az emberi lélek új tájait térképezte fel, legjobb elbeszéléseivel, keményre fogott, szuggesztív írásaival a századelő magyar prózájának megújítói közé tartozik.

Fontosabb művei
:
A varázsló kertje (1908)
Az albíróék (1909)
A Janika (1911)
Délutáni álom (1911)
Zeneszerző portrék (1911)
Schmith mézeskalácsos (1912)
Muzsikusok (1913)
Napló (1992)
Hamvazószerda című egyfelvonásosa kiadatlan. (?)
Néhány novellája francia nyelven is megjelent.
(Forrás: http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/nyomhagyok/csath-geza.html)

Megjegyzések

  1. Na végre, látom lehet kommentelni is. ;o)

    VálaszTörlés
  2. :) Na én is vak vagyok, most veszem észre h kommenteltél, pedig már koradu beállítottam :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább