Nagyon mély elemzéssel nem akarok belemenni a regény összefoglalójába, de egy biztos, kissé ijesztő abba belegondolni, hogy mi van, ha ez a "kitaláció" egyszer valóban bekövetkezik. Vagyis amikor nőket, fiatal lányokat - akik azzal kiváltsággal rendelkeznek, hogy termékenyek, és még teherbe tudnak esni-, elkülönítenek egy átnevelő táborban, hogy aztán majd a "felsőbb köröknek" szüljenek. Magyarul "szaporodásra" kényszerítik őket. Főhősnőnk is ún. szolgálólány lesz, ahol semmi joga, csupán teljesítenie kell Isten parancsát. Pedig korábban volt normális élete is: szerelem, munka stb., mint egy átlagembernek, sőt, kislánya is született. (A regényben gyakran vissza is emlékezik a múltra.) Most pedig ennek a vallási fanatizmusnak köszönhetően egyetlen célja marad: teherbe esni az idős parancsnoktól, hogy neki és feleségének, Serenának gyermeke lehessen. Börtönélet, megalázó szertartások, az ellenszegülőkkel szemben pedig durva erőszak jellemzi a vörös ruhába öl...
"A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a lelkében hordoz." (C. R. Zafón)