Ugrás a fő tartalomra

Tom Rob Smith: A tanya

Svéd krimi, amelynek A tanya a címe, csak izgalmas lehet - gondoltam, mikor megláttam a regényt a könyvtár polcán. Az ajánló is érdekesen hangzik.

A főszereplő, Daniel váratlan telefonhívást kap a svédországi tanyán élő édesapjától, miszerint édesanyja nincs jól, képzelődik. De vajon valóban képzelődik, vagy csak ráfogják, hogy ezzel leplezzenek szörnyű titkokat?
Az anya "elszökik" a fiához, és arra kéri, hallgassa végig.
Ha nem vagy hajnalnó hinni nekem, nem vagy a fiam... - mondja neki.

Innetől fogva szinte a teljes regény az anya elbeszéléséből áll, visszakanyarodva a gyermekkorára is, valamint a tanyán töltött időkre és az ottani emberekre, különös történésekre. Jó részletes, párbeszédek nélküli leírást kaphatunk mindenről, néha már az ember maga sem tudja, mi az igazság, és miért tartják "bolondnak" az anyát, amikor is teljesen hitelesen vázolja fel az eseményeket. 
Közben az író néha ki-kitér a jelenre, pl. az apa is megérkezik, ugyanakkor megismerhetjük Daniel életkörülményeit is (neki is van egy apró titkolnivalója).

Őszintén szólva én nagyobb rejtélyekre, szörnyebb eseményekre számítottam a tanyával kapcsolatban. A végén mondjuk valóban kiderül egy nem várt titok, ami alapjában változtat meg mindent, és más megvilágításba helyezi a szereplőket.
Gyorsan el lehet olvasni, mert csak várod, várod, hogy mi fog vajon ebből kisülni. Nem volt rossz ugyan, de izgalmasabbnak hittem az elején.

Az íróról:
At 1979-ben svéd anyától és angol apától született Tom Rob Smith Londonban nevelkedett, és ma is ott él. A 44. gyermek, a The Secret Speech és az Agent 6 című nagsikerű bestsellerek szerzője.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fognyűvő Manócska (Hanna Künzel, Günter Schmitt)

Gyermekkorom egyik emlékezetes könyvét szeretném most bemutatni nektek, amely a fogmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Főszereplője, Gergő, az a kisfiú, aki nagyon szereti az édességeket (csokit, cukorkát, nyalókát - innen a gúny-beceneve), a fogmosást azonban mindig elsumákolja. Egyik este egy zöld cukorfejű kis manó jelenik meg a szobájában, kalapáccsal a kezében. Másnap Gergő iszonyú fogfájásra ébred. A manócska ugyanis éjszak kifúrta a fogát! Vajon mi történik ezután Gergővel a fogorvosi rendelőben? Megváltozik az eset után? Gyerekként nagyon nagy hatással volt rám ez a könyv, sokáig abban a tudatban éltem, hogy lyukas fogainkat valóban egy gonosz kis manócska okozza. A könyv még ma is megvan szüleimnél, már 4 éves kislányom is jól ismeri, és szorgalmasan sikálja a fogát esténként. Sőt, legutóbb, mikor szegény nagypapájának fogorvoshoz kellett menni, megjegyezte: "Biztos nem mosott fogat!" :)) Sajnos nem tudom, hol lehet beszerezni a könyvet. Az antikvari

Mihail Pljackovszkij: A sün, akit meg lehetett simogatni

Egy bűbájos mesekönyvet szeretnék figyelmetekbe ajánlani, amely gyermekkorom nagy kedvence volt! Ez pedig nem más, mint A sün, akit meg lehetett simogatni . Most új kiadásban megvásárolható a Móra Kiadó gondozásában. A mesék szereplői mind állatok, és minden mesének van valamilyen tanulsága. Hasonlít a Vidám mesék re (szintén gyerekkori kedvenc), főleg, hogy ezt a könyvet is Vlagyimir Szutyejev illusztrálta. Kislányom a hétvégén, a negyedik születésnapjára kapta meg a könyvet, és már többször is el kellett neki olvasnom neki az elejétől a végéig! Nagy kedvence a két struccfióka, Fuj és Pfuj története, akik nem szeretik a tejbegrízt. Kedvence még az Egy darabka hol a háztetőn is, amely Csahosról, a kiskutyáról és Fehértappancsról a cicáról szól. De az összes mese bűbájos, hol vidámabb, hol meghatóbb befejezéssel.  Az állatok nevei is beszédesek,  pl. a csacsit Ábécének hívják, az egeret Morzsának, a kacsát Hápisápinak, a teknőst pedig Nekem-Aztán-Nem-Sürgős-nek.  Ajánlom

Leiner Laura: Állj mellém

Lassan már szinte egy év telt el azóta, hogy az Iskolák Országos Versenye (II. trilógia) második kötetét elolvastam, és mennyire vártam a folytatást, lévén akkor még meg sem jelent. Aztán el is felejtettem, ám még Húsvét előtt kölcsönkértem- és kaptam tanítványomtól. Könnyen felvettem a fonalat, lévén kedvenc főhőseinket nem lehet elfelejteni: Sára, Vivien, Rajmund és Dominik mind jópofa és szerethető karakterek - Tahi, a fizikatanár kíséretében. A vetélkedő a múltkori furcsa feladvány (ld. ki a beépített ember) után ismét folytatódik. A Szirtes gimi csapata nagyon összetartó, a párok ugye már összejöttek, ebben sincs sok újdonság (vicces, ahogy Tahi mindig őrködni próbál), minden halad a szokásos mederben. Talán a túl szokásosban is. Nekem a harmadik kötet már kicsit sablonosnak tűnt (ld. tudni előre, hogy úgyis mindig továbbjutnak, úgyis ők nyerik majd meg), az igazgató élőit a kommentszekcióval sokszor csak lapoztam (bár most is mind nagyon humorosak és fárasztóak voltak, de inkább